2014. március 30., vasárnap

OK man, I hear you (Kuala Lumpur)

Rendben, hallak (Lewis Hamilton)

Talán az egyik legfontosabb kérdés a futamot megelőzően az volt, hogy mennyire marad megkérdőjelezhetetlen a Mercedes csapat fölénye riválisai előtt. Erre a kérdésre kettős választ kaptunk a futamon. Hamilton hibátlan hétvégét futva roppant meggyőző volt. Sokkal meggyőzőbb, mint azt a végső időeredményből gondolhatnánk, hiszen úgy tudott 14 másodperc körüli előnyt kiautózni, csapattársával szemben, hogy ugyanakkor 4 kg-mal több üzemanyaga maradt. Az üzemanyag idén pedig átváltható időelőnyre, amennyiben elég út van hátra a verseny végéig. Ezt eg is figyelhettük az utolsó körben, amikor a Vettel által meghonosított, majd hamar elterjedt szokásnak megfelelően a brit az utolsó körökben biztos előnyének tudatában megpróbált leggyorsabb kört futni. Közben hangzott el a fenti mondat, ezzel reagált ugyanis a brit a versenymérnöke figyelmeztetésére. Egy-egy ilyen feltekert körön bő egy másodpercet tudott verni Rosbergre, és közben fél kg extra üzemanyagot használt el. Durva becsléssel tehát azt mondhatjuk, hogy 1 kg üzemanyagtöbblet 2 másodpercre váltható át amennyiben más körülmény ebben nem akadályozza a versenyzőt. Például valaki aki előtte autózik.

A válasz másik fele Nico, aki olcsón megúszta azt, hogy ezen a versenyen nem tudott Lewishoz közeli tempóban körözni, hiszen a második helyet így is be tudta gyűjteni. Ő azonban nem tűnt sérthetetlennek, a második kiállást követően Seb komoly, bár eredménytelen támadást indított ellene, melynek végül mindkettejük részéről az üzemanyag fogyása vetett végett. Pár körön keresztül lehet ilyen tempót diktálni, de hosszabb távon ezt megakadályozza a fogyasztási korlát. Ez elsőre kiábrándítónak tűnhet, de azért ennek pozitív hozadékai is lehetnek a szezon folyamán. Előtérbe fog kerülni az üzemanyag spórolós vezetés, hiszen a megspórolt benzin a verseny egy későbbi szakaszában tempófölényre, gyorsabb körökre, támadásra cserélhető be, és ezzel a taktikai lehetőségek egy újabb dimenziója nyílik meg. Reméljük, hogy valóban sok látványos és izgalmas akciót láthatunk majd ennek következtében.

Ezen a versenyen az egyetlen komoly taktikai húzás Hülkenberg nevéhez köthető, aki eggyel kevesebb kiállással igyekezett Alonso elől elhalászni a negyedik helyet. Bár az elképzelés első fele működött és Fernando harmadik kiállása után megszerezte az áhított pozíciót, azonban a helyezés megtartása már meghaladta a Force India erejét. A spanyol az utolsó kiállását követően nem kevesebb mint 25 másodpercet vert a németre, ami önmagában több, mint az egy kiállással elvesztett idő. Azonban nem kétséges, hogy az ötödik hely is komoly sikert jelent a csapatnak, hiszen sikerült mindkét McLarent és mindkét az élbolyhoz való felzárkózásra képesnek tartott Williamset magabiztosan maga mögé utasítania. Az előnye leintéskor már 36 másodpercre rúgott.

Utóbbi két csapat versenye viszont pont az egymás elleni harcról szólt. No meg persze a csapatutasításról, melyet Massa – Webber szavaival élve – természetesen nem vett figyelembe. Azt hiszem, ez jól is tette, megerősítette vele pozícióját csapaton belül, világossá téve, hogy nem lehet ismét másodhegedűs szerepkörbe szorítani, vagy legalábbis nem ennyire egyszerűen. A csapat részéről ugyanakkor hibának éreztem, hogy ilyet kérnek versenyzőiktől, mivel Button megelőzése csupán 2 extra pontot jelentett volna a csapat szempontjából, és az sem volt biztosan megszerezhető egy esetleges helycsere után. Két potenciális csapatpontért bevállalni egy a csapaton belüli kellemetlen légkört, ellenséges hangulatot pedig nem feltétlen bölcs döntés.

Továbbra sem kerültünk közelebb a tavaly év végén még az idei évad egyik legfontosabb kérdésének tartott Ferrari belső erősorrend kérdésében a válaszhoz. Kiminek az első versenyen ugyanis nem működött tökéletesen az autója, a mai futamon pedig Magnussen buta hibájának köszönhetően volt kénytelen megelégedni a tizenkettedik hellyel. Azt sem szabad továbbá elfelejtenünk, hogy Alonsonak több évnyi előnye van a csapattal való együttműködésben, ami nehezen fordítható ugyan le időkülönbségre, de a szezon első felében mindenképpen előnyt jelent.

Összességében nehéz lenne azt állítani, hogy ez a futam igazán izgalmas lett volna, de azért ne menjünk szó nélkül amellett, hogy a kevés előzés közül több is meglepően látványosra sikerült. Reméljük hát együtt, hogy a helycserék minősége a szezon során változatlan marad, számuk viszont emelkedni fog.


2014. március 16., vasárnap

It's been an amazing time here in... (Melbourne)

Csodálatos volt itt Melbourne-ben (Nico Rosberg)

Hát elkezdődött minden idők egyik legtöbb ujdonságot hozó szezonja. Az új mindig jó, mondják, hiszen a szabályok egy jelentős része azért lett bevezetve, hogy a nézőknek még több látványt és izgalmat nyújtsanak a futamok. Az új mindig rossz, mondják, hiszen amit már megszoktunk, ismerünk, abban bízhatunk, míg a változás minden esetben hozhat magával nem várt hátulütőket, ráadásul ezeket a problémákat most kifejezetten sokan várták is.

Lássuk sorban, hogy milyen parák vezették az új szezontól való rettegés mestereit elsősorban.

Megbízhatóság-frász
Sokan prognosztizálták azt, hogy a verseny sikeres befejezése már pontszerzéssel járhat együtt, sőt egyesek még kiesőknek is vizionáltak pontot. Ez kijelenthetjük, hogy nem következett be, hiszen a mezőny kevesebb mint negyede volt kénytelen műszaki okok miatt félreállni járművével. Ez persze még mindig lényegesen több, mint amit a korábbi években tapasztaltunk, de egy ennyire gyökeresen új technika esetében bátran bízhatunk abban, hogy ez pár verseny alatt beáll majd egy normális versenyenkénti 1-2 kiesős szintre. Nem ennyire rózsás a helyzet persze ha a Renault tekintetében vizsgáljuk az eseményeket, hiszen a mezőny 8 Renault motorral szeret autójából négy volt kénytelen feladni a küzdelmet technikai okok miatt, és egy az első egyenes végénél nem jutott tovább egy ütközés következtében, így a túlélést 50% alattinak kell tekintenünk. Rajtuk kívül egyedül egyedül Hamilton nem tudta hasonló okok miatt befejezni a futamot, tehát a Mercedesnél sem lehet felhőtlen az öröm. A Ferrari hajtáslánccal rendelkezők közül viszont mind a 6 autó bekocogott a célba, így első pillanatra talán az ő helyzetük a legjobb, ám ha láttuk a futamot, nagyjából sejtjük, hogy a pontszerző vörösök nem gyepálták agyon gépeiket a többieknek pedig a pontszerzés sem sikerült. Itt lép tehát a képbe a...

Spórolás-frász
Azaz, hogy az 5 hajtáslánc korlát, a 100 kg-os üzemanyag limit és a tavalyival egyező gumiszállító mind-mind arra ösztökéli majd a versenyzőket, hogy tojásokon lépkedve próbálják biztosítani azt a tempót, amivel a célig eljutnak, és ne veszélyeztessék ezt a nemes célt olyan bohóságokkal, mint az előzés, vagy akár csak az előttük haladó támadása. Ez a kétség megalapozottabbnak látszik az első futam alapján, mint a fenti, hiszen valóban kevés komoly csatát láthattunk, pláne kevés olyat ami előzésbe torkollt volna. Aki a mezőnyben ebben a kérdésben kiemelendő, az Valteri Bottas volt, a Williams finnje, aki annyira igyekezett a verseny elején, hogy a fal megpöccintés után defektes kerékkel volt kénytelen a boxba vánszorogni. Szerencséjére pont annyi alkatrészt hagyott el a szerelői felé igyekezvén, ami elegendő volt egy safety car fázis beiktatásához, ezzel megúszva azt, hogy komolyabb hátrányba keveredjen. Dicséretére legyen mondva, hogy nem adta fel, tovább hajszolta gépét, eredményesen, hiszen a bakit követően ismét vissza tudott kapaszkodni a 8 pontot érő 6. helyig, mely éles kontrasztot alkot azzal, hogy tavaly az évad során ennek pont felét sikerült összegyűjtenie, és feltétlenül komoly előrelépésről árulkodik a szebb napok élt csapat háza táján.

A futam végén még Magnussen próbálkozott tessék lássék Ricciardo megszorongatásával, de a sárga G3-as etapok közé beiktatott sárga G6-os pihenő jól illusztrálta, hogy a McLarennek éppúgy, mint az újonc dánnak, a biztos dobogó és a vele járó 15 pont sokkal csábítóbb, mint egy kockázatos második hely.

Egyeduralom-frász
Ne akarjunk álszentek lenni, az idei változások egy része azért következett be, hogy megdöntsék a Red Bull immár ötödik éve tartó dominanciáját, ami nem csak a szurkolók jelentős részének okozott fejfájást, de üzleti modellnek sem volt tökéletes. Felmerült ugyanakkor a félsz a téli tesztek során, hogy ezzel egy másik csapatot, vagy épp motorgyártót – a Mercedest – fogják hasonló helyzetbe hozni. Ebből a szempontból a kép kettős. Egyrészt jelen pillanatban a Mercedes fölénye megkérdőjelezhetetlen. Nico majdnem végig gyorsabb köröket futott mint bárki más a pályán, a biztonsági autó miatt elbukott előnyét pedig jászti könnyedséggel tornázta fel egy kiállásnyira az újraindítás után. Pedig abban biztosak lehetünk, ha valamikor hát most semmivel sem nyomta jobban a gázt a feltétlenül szükségesnél, különösen Hamilton korai visszavonulóját látva. A fölény tehát adott, de ezzel nincs minden veszve. Az első négy futam, amíg Európába nem érünk elsősorban bemelegítése az évadnak, akkor tudnak a csapatok a legkomolyabban megújulni, egyes istállók pedig a be nem fejezett fejlesztési programjukat zárhatják le. Kétségbeesni tehát a Mercedes fölény miatt majd ráérünk akkor, ha Barcelonában is hasonló magabiztossággal gyűjtik be az újabb trófeát. Ami jó hír viszont, hogy a német csapattól eltekintve a mezőny egyelőre kiegyenlítettnek tűnik.

Ami a frász másik oldalát illeti, a Red Bull úgy tűnik képes volt a tesztszezonbéli vert helyzetéből kilábalni, és ha nem is győzelemért, de dobogóért komoly eséllyel harcba szállni már az első futamokon. Ez persze mindig magában hordozza a lehetőséget, hogy szezonbéli fejlesztéseikkel, melyek oly gyakran juttatták őket eddig is döntő fölényhez ismét előnybe kerülhetnek, de a másik oldalról a Renault miatt egyelőre minden célbaérkezés kétségesnek tűnik, ami még egy tavalyihoz hasonló tempójú autóval is kétségessé tenné a címvédés lehetőségét.

Összességében nehéz lenne állítani, hogy az ausztrál futam bővelkedett izgalmakban, de azt ne feledjük, hogy ez a helyszín eddig sem a mellbevágó izgalmakról híresült el, valamint, hogy pár versennyi tapasztalattal felvértezve biztosan akad majd olyan versenyző illetve csapat amelyik hajlandó lesz komolyabban a gázra lépni az előrejutás reményében.