2014. április 20., vasárnap

Tough race? (Sanghaj)

Nehéz futam? (Nico Rosberg)

Erről faggatta rögtön a verseny után csapattársát a német, nem kevés ironikus felhanggal hangjában. Nem csoda, hogy csalódott volt, pedig az igazán csalódott a versenyt követően nem ő lehetett.

Az biztos, hogy a meggyőző pole és a könnyed rajt után a mezőny közepén szenvedő csapattárs úgy érezhette, hogy a britnek csak megszületni volt nehéz. Hogy mennyire nem kellett semmilyen tartalékát mozgósítani, azt híven jelzi, hogy a gumijaival is sokkal jobban tudott bánni, a legjobbak közül utolsóként állva ki első cseréjére, illetve üzemanyagból is bő 4 kg-mal takarított meg többet Niconál. Félreértés ne essék, nem a hangyák hordát össze neki a győzelmet, minden egyes építőkövet gondosan elhelyezve építette fel azt egész hétvégén, minden egyes lépéssel magabiztosabbá téve előnyét, és csökkentve a stresszt. Ezek az apró lépések kamataiból épült fel a befutóra az a győzelem, mely immár harmadik volt a sorban, és amely joggal veti fel a kérdést, hogy a lefutottnak tűnő csapat-világbajnoki cím mellett vajon legalább egyéniben láthatunk-e komoly küzdelmet.

Mielőtt azonban ebbe a kérdésben jobban elmerülünk ejtsünk pár szót a Mercedesről. A csapat fölényét idén leggyakrabban a motorerőben lévő előnnyel azonosítják, ami valóban komoly alapot képez a dominanciához, de azért önmagában messze nem elegendő. Ne feledjük ott van a mezőnyben a Force India és a Williams is, mely ugyanezeket a hajtásláncokat használja, mégsem esélyesek a futamgyőzelemre. Nem kétséges tehát, hogy a német istálló az idei évre egy aerodinamikailag is roppant erős kasztnit alkotott, mely feltehetőleg akkor is megállná a helyét fő riválisaival való összevetésben, ha történetesen azonos motorral indulnának egy versenyen. Mikor tehát azon rágódunk milyen igazságtalan, hogy csupán a rendelkezésre álló lóerőtöbblettel ilyen egyeduralkodóak tudnak lenni, tartsuk észben, hogy ők minden fronton elvégezték azt a házi feladatot, amit a riválisaiknak – motorfejlesztés hiányában – részben nem kellett, vagy nem sikerült.

Mi a helyzet Nicoval? Az látszik, hogy a kifejezetten időmérő specialistának számító Hamilton ellen a német nem fog tudni a rajtpozíciók terén komoly eredményeket felmutatni. Nico teljesítménye ingadozó, és bár biztosak lehetünk benne, hogy lesz még olyan hétvége, ahol megszerzi a pole-t, akárcsak Bahreinben tette, összességében Lewis ebben az összevetésben veri majd, a versenyeken azonban lehet keresnivalója. A mai futamon igazából egyetlen rossz etapja volt, az első kiállásig tartó. Ekkor valami gumitörmelék ragadhatott az első szárnyába, ami miatt nem volt elegendő a leszorítóereje, ám a kiállását követően tempója feljavult, ő jegyezhette a verseny leggyorsabb körét is, 1:40:4-es idővel, illetve a második etaptól az addig gyűjtött lemaradása nem nőtt tovább, megragadt a 15-18 másodperc közötti tartományban. Az is biztosra vehető, hogy az első etapja során nem a forgalom tartotta fel, hiszen az előzések a kiállást követően a legkisebb nehézséget sem okozták neki. ha mindezt egybevetjük a telemetria hiányával, ami szintén jelenthet egy minimális hátrányt, azt kell mondani, hogy Rosberg versenye nem ad okot az elkeseredésre.

Van azonban egy másik versenyző, aki ugyanezt aligha mondhatja el magáról. A címvédőről van szó. Ő a tabella éllovasához képest inverz versenyt futott, csupán egyetlen etapja volt rendben, az első. Ekkor egy jó rajtot követően magabiztosan tudta őrizni második helyét, amit az egy körrel későbbi kiállását követően Alonso üldözésével folytatott. Az első pár kanyar lelkes támadássorozata után a rádión egy higgadt taktikai beszélgetést hallhattunk, melynek végén Vettel és versenymérnöke abban állapodtak meg, hogy érdemes egy kicsit lemaradnia a gumikat kímélendő. Ez a lemaradás annyira jól sikerült, hogy a második kiállásig 16 másodperc hátrányt gyűjtögetett a spanyollal szemben. Ami nem sikerült viszont jól az a gumispórolás, ebben a tekintetben ugyanis Vettel kénytelen volt viszonylag hamar ismét a boxba látogatni, és ezt is pár körrel megelőzte egy másik rádióbeszélgetés, ahol éppen lebeszélték Sebet egy korábbi cseréről.

De nem csak Alonso tűnt el hamar a messzi távolban, hanem Ricciardo is  feltűnt a tükörben, olyan sebességgel, hogy a csapat azonnal szólt is a bajnoknak, ideje utat engednie a "fiatalabbnak". (Daniel 2 évvel fiatalabb csupán Vettelnél.) A csapat döntése pedig helytállónak bizonyult, akárcsak Seb nyilatkozata arról, hogy Ricciardo nem véletlenül keveredett elé Bahreinben, hanem jelenleg folyamatosan jobb munkát végez nála. És ebben nem is az volt az igazán meglepő, hogy az ausztrál gyorsabb tud lenni, hanem az, hogy mennyivel. Seb az új gumikon meghajtotta a tempót és egy 1:42:2-es körig jutott, ami után persze némi lassulás következett. Jellemzően 1:43 körüli időket futott a leintésig. Ezzel szemben csapattársának csak mutatóban volt ennél lassabb köre, amivel a futam végéig közel 25 másodpercesre növelte az előnyét. Ha tehát azt keressük ki éli át jelenleg legkomolyabb versenyzői válságát nem a matt-fekete sisakos németre kell gondolnunk, hanem arra akiről ő is meglepődve érdeklődött az eredménytáblázatot böngészve.

Van egy harmadik csapat is, ahol a két versenyző között komoly eltérés mutatkozik, de ahogy korábban írtam, én a magam részéről Kiminek mindenképpen haladékot adok, hiszen új csapat, új autó és egy brutálisan jó csapattárs. Nincs könnyű helyzetben a finn, de az európai futamokra mindenképpen össze kell szednie magát, és megmutatnia, hogy Massánál erősebb kihívást jelent Fernando számára.

2014. április 6., vasárnap

Pretty close (Sakhir)

Piszok közel (Lewis Hamilton)

Bizony nem volt messze. Legalábbis a csapattársa, hiszen mindenki más egy másik ligában versenyzett ma. Nicoval viszont három ízben is sikerült összeakasztaniuk bajszukat, és mindannyiszor Lewis keveredett ki győztesként. A rajtnál és az első kiállást megelőzően nagyjából azonos feltételekkel tudtak egymásnak esni, a végén viszont a safety carnak és az eltérő taktikának köszönhetően Nico volt taktikailag kellemesebb helyzetben. Azt se feledjük el ugyanakkor, hogy az első egyenestől eltekintve végig Lewis volt előrébb, és megvédeni egy pozíció jellemzően kicsit könnyebb, mint megszerezni. Biztos sokat számít Rosberg önbecsülésének, hogy miután Malajziában képtelen volt tartani Hamilton tempóját most végig versenyben voltak. Jó volt a befutó után azt látni, hogy a sokak által várt ellenségeskedésnek egyelőre nyoma sincs közöttük. Márpedig ha nem történik csoda, akkor a világbajnok közülük fog kikerülni, hiszen előnyük megerőltetés nélkül körönként egy másodperc felett van.

Két viszonylag eseménytelen futam után lényegi előrelépést jelentett az élvezeti faktor terén a villanyfényes megmérettetés. Számos rendkívül látványos előzést, eltérő taktikákat láthattunk, melyek komoly sebességkülönbségekhez vezettek. A első két helyezéstől eltekintve pedig a verseny valóban izgalmas és nyitott volt. Azt gondolom, hogy amennyiben ilyen versenyek várnak ránk a szezon hátralévő felében, akkor még egészen jól járunk – persze attól eltekintve, hogy egy csapat dominanciája jelenleg megdönthetetlennek tűnik.

A bahreini pálya nem csak a Mercedes csapatnak, hanem minden Mercedes motoros autónak kedvezett. A puszta motorerő azonban érdekes módon nem a tesztek alatt remekelő Williamset, hanem a Force-Indiát repítette a dobogóra. Persze ehhez két pilótájuk remek teljesítménye is kellett. A Willams esetében viszont csalódást keltő, hogy nem sikerült az első hatba beverekedniük magukat, lassan bizton állíthatjuk, hogy bennük nem maradt komoly tartalék. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a korlátos anyagi lehetőségeik miatt az év közbeni fejlesztés nem feltétlenül erősségük, megállapíthatjuk, hogy jelenleg nem túl rózsásak kilátásaik.


Ricciardo a harmadik remek versenyét futotta, ezúttal csapattársát, a négyszeres világbajnokot is megelőzve hozta a verseny elején még gyengélkedő, feltehetően hidegebb körülményekre optimalizált autójával sokkal potensebben tört előre, mint csapattársa, így akárcsak az időmérőn, ezúttal is maga mögé tudta utasítani. Azt persze tudjuk, hogy szombaton a regnáló világbajnok gondokkal küszködött, de vasárnap nem látszott, hogy gondjai lettek volna a sebességgel, így megelőzése olyan impresszív teljesítmény, ami minden bizonnyal zavarba hozza majd a Red Bull csapatsorrendjében feltétlen hívő szurkolókat.

A verseny legnagyobb csalódása egyértelműen az első két futamon még elfogadhatóan teljesítő McLaren. Egyik autójukkal sem sikerült célba érniük, és a motor-sógoraik között pedig egyértelműen a leggyengébben teljesítettek. Emlékszünk még azokra, akik 2012. év végén megmosolyogták Hamilton döntését a csapatváltásról? Nos azt hiszem ideje átértékelniük, kinek is volt akkor igaza. (Nem titkolom, ide sorolom magamat is.) A Forma-1 egyik legpatinásabb és legeredményesebb csapatának egyértelműen ciki, hogy jelenleg a pontszerzésért is keményen meg kell küzdeniük.