2014. május 25., vasárnap

He pushed me massively hard (Monte Carlo)

Rettentő elszántan űzött (Nico Rosberg)

Vágjunk egyből a közepébe. Egyértelmű, hogy a verseny meghatározó pillanata nem a futamon, hanem még előtte az időmérőn történt meg, amikor a Q3 végén Nico a négyes (Mirabeau) kanyarban a menekülőutat választotta. Érdekes volt látni, hogy a Boxutca műsor mindkét szakértője inkább a szándékosság felé hajlott, ugyanakkor ne feledjük el, hogy a hivatalos versenybírák felmentették Rosberget. Én mindenesetre szakértelem és információk hiányában nem kívánok állást foglalni. Ami viszont kétségtelen, hogy ez az eset eldöntötte a futam sorsát is. Ezen a pályán előzni közel lehetetlen még akkor is, ha az egymás mögött haladó autók potenciális tempója között 3 másodperc különbség van, aki pedig bevállalja, az komoly kockázatot vállal, és bizony úgy járhat mint Kimi, akinek biztosnak tűnő nyolcadik helyét kellett feladnia balul elsült manőverét követően, ráadásul nem kizárt, hogy további büntetésben fog részesülni a versenyt követően.

Visszatérve az éllovasokhoz, fontos megemlíteni, hogy milyen drasztikusan eltért a verseny képe a tavalyitól, amikor Nico úgy gyűjthette be a győzelmet, hogy az egész futamon feltartotta a mögötte autózókat, ezzel téve lehetővé maga számára, hogy az akkor sokkal kevésbé tartós abroncsokon is egyetlen cserével megússza a versenyt. Most ezt nem tehette meg részben azért, mert csapattársa ahogy az idézetben is láttuk folyamatosan a nyomában loholt, illetve azért, mert az első körös safety car fázist követően két autó is túl volt az első kiállásán, azaz potenciálisan végigmehetett volna az egész futamon további csere nélkül, így hozzájuk képest minimálisan egy kiállásnyi előny kiépítése volt szükséges.

A verseny végének izgalmát már nem a csillagosok csatározása, hanem annak következménye adta. Amíg ők az élen keményen harcolva gumijaikat lassan leamortizálták, addig kicsit hátrébb Ricciardo a Red Bullban nyugodt, egyenletes, zavartalan köröket autózhatott, megkímélve abroncsait. Ennek lett eredménye az, hogy a verseny legvégén a vörös bikája sokkal határozottabb tempót tudott diktálni mint Lewis vagy akár Nico. Egy másik pályán ez tökéletesen elegendő lett volna a második hely megszerzéséhez, itt erre csak elméleti esély kínálkozott.

Kimi Räikkönent továbbra sem kell temetnünk. A remek rajtot fogó finn 2 pozíciót javított az első kanyarig, és ezt könnyedén tarthatta volna a futam végéig is, ha nem kell egy lekörözött versenyzővel történt koccanásából fakadó defektje miatt a második safety car fázis alatt kétszer is kénytelen volt a boxba látogatni. Sajnos a közvetítésben az esetet nem tudták megmutatni, így az, hogy ez az ő hibája volt-e nem tudhatjuk. Az viszont egyelőre megalapozottnak tűnik, hogy mióta a mezőny visszatért Európába, azóta a lassabb autóban is megingathatatlanul magabiztos csapattársának méltó kihívója tud lenni.

Végül ejtsük szót a verseny talán legnagyobb nyerteséről, a 8. helyen befutó (ám a végelszámolásban feltehetőleg 9. helyen végző) Bianchiról. Természetesen mondhatjuk, hogy ez a helyezés az ölébe pottyant, ám ez nem teljesen igaz. Nem csak csapattársát és a Caterhameket verte magabiztosan (legalább 20 másodperces előnnyel), de Romain Grosjeant is végig maga mögött tudta tartani. Ha csak csoda nem történik a futam hátralévő részén, a ma megszerzett 2 pontja a Marussia számára a 10. helyezést fogja jelenteni a csapatok küzdelmében. Ami pedig személy szerint neki fontos lehet, hogy erre a teljesítményre feltehetően páran felkapták a fejüket, így az jövőbeli karrierjének egy komoly építőkövévé válhat.


2014. május 11., vasárnap

I wasn't fast enough today (Barcelona)

Nem voltam elég gyors ma (Lewis Hamilton)

Így érezte legalábbis a versenyét követően magát 2008 világbajnoka. Egyetlen tekintetben talán igaza is lehetett, de ha a másik kategóriában indulókat is megkérdezzük erről, akkor a harmadik helyezett, közel 50 másodperc lemaradást gyűjtő Ricciardo sem feltétlenül értene egyet, a negyedikként 76 másodperc hátránnyal befutó címvédő pedig határozottan tiltakozna. De Hamilton mostanra megtanulta, hogy az ő csapata egy másik ligában versenyez, számára a sikeres verseny az ha győz, és a sikertelen az, ha második helyen fut be. Persze győzött. Ha csak az eredményeit vesszük figyelembe, akkor Lewis magabiztosan várhatja a folytatást. Minden futamot megnyert ahol a technika nem mondta fel a szolgálatot alatta, konzekvensen gyűjti az első rajthelyeket. Miért hát a keserű szájíz? Azért, mert ma azt érezte, hogy csak egy hajszálon múlt, hogy ő emelhette magasba a győzelemért járó kupát. És joggal érezte. Nico a teljes versenytávon magabiztosan autózott, jól kontrollálva a távolságot, és feltehetően ha elől van, kicsit meg is tudott volna lépni. De a futam csak egy része a sikeres forma-1es szereplésnek, ahol ha két versenyző ennyire hasonlóan teljesít (és a német csapat pilótái az egy szem maláj futamtól eltekintve nagyjából pariban vannak vasárnaponként), akkor az időmérő fogja közöttük meghatározni, hogy ki lesz eredményesebb. Ebben a diszciplínában viszont a brit fölénye megkérdőjelezhetetlen egyelőre. Nem 100%-os ugyan, de meglepő lenne, ha az év végére nem tudná legalább a futamok kétharmadán maga mögé utasítani német ellenlábasát. Niconak tehát a mai futamon mutatott erőfölényt kell mutatnia, és ki is kell tudnia használnia azt a jövőben, ha versenyben akar maradni a bajnoki címért. Még semmi sincs veszve, 3 pont csupán a hátránya és rengeteg verseny van hátra, de ezt fel kéne tudnia dolgoznia fejben. Ami talán egy picit meglepő volt, hogy miért nem próbálkozik soha az elévágással, amit a legtöbb versenyző előszeretettel és eredményesen használ. Így, hogy csak egy leheletnyi az eltérés a taktikáik között nehezen alakul ki z a tempókülönbség, ami egy előzéshez szükséges.

A barcelonai futam legnagyobb nyertese kétségtelenül a Red Bull volt. Egyértelműen és magabiztosan hozták a második legerősebb eredményt, nem engedve maguk közelébe a Ferrarit. Ne tévesszen meg senkit, hogy Vettel elsősorban velük harcolt, hiszen a 15. helyről indulva ők ott voltak legnagyobb ellenfeleik között. Seb ugyanakkor az előzések után ellentmondást nem tűrő módon hagyta ott a piros paripákat, sőt az utolsó kiállását követően, köszönhetően az eggyel több cserének tempóban még a Mercikkel is majdnem felért. Ez mindenképpen biztató jel a Red Bull számára, hogy a megannyi év eleji baki után legalább a fejlesztéseikkel – legnagyobb fegyverükkel – a megfelelő irányba haladnak. Reméljük hamarosan olyan szituációban is látjuk versenyezni az osztrák csapat két pilótáját, mint ma a Mercedeseket. Ricciardot se felejtsük el megdicsérni, hiszen akárcsak egész eddigi szezonja, a mai versenye is hibátlan volt. Nem tudott ugyan 11 helyet javítani pozíciójához képest, mint csapattársa, de ennek elsődleges oka az volt, hogy nem volt kit megelőznie. Amikor kellett – első kiállását követően – kérdés nélkül ment el a későbbi kiállásra riválisai mellett. Mélységesen igazságtalan a sors, hogy Seb előrébb tart a tabellán, hiszen összességében eddig az ő teljesítménye a meggyőzőbb.

Ami pedig a vörösöket illeti. Korábbi bejegyzéseimben említettem, hogy Kiminek 4 futamot adok, hogy belerázódjon, és Európába visszatérve már nincs mese, teljesítenie kell. Nos úgy tűnik hatott a nyomásgyakorlásom, és Kimi mostanra tényleg megtalálta a formáját, ha az az autó lehetőségeihez igazodva egyelőre nem is világverő. Fontos azonban észrevenni, hogy míg a tengerentúli futamokon csapattársához képest látványosan elmaradt a teljesítménye, ma nagyon is pariban voltak. Kezdve ott, hogy az időmérőn Fernando előtt végzett, illetve pozícióját a futamon sem engedte ki kezei közül amíg tehette. Azt, hogy az utolsó etapban Alonso végül megelőzte, de akkor sem nehézségek nélkül, ne rójuk fel neki, hiszen a két autó más taktikán volt, neki ekkor használtabb és keményebb keverékek figyeltek járművén amivel a védekezésre kevés esélye maradt. Hovatovább úgy tűnt a futam egészét figyelembe véve a három kiállás volt az előnyösebb választás.

A fenti tételre egyedül Felipe szolgáltatott ellenérvet, akinél a több csere látványosan megbukott, és Bottas kitűnő 5. helyéhez képest a különösen kiábrándító 13. pozícióban intették le. A bajnokságban finn csapattársa eddig csaknem háromszor annyi pontot gyűjtött, ami mindenképpen intő jel.

A másik csapat ahol a versenyzők egymáshoz képest látványosan eltérő eredményét ki kell emelni a Lotus. Grosjean vezérletével a lassan összeálló fekete-arany autó a nyolcadik helyen ért célba, csapattársa az összefoglalókban nem annyira látványos előzéseire, mint inkább roncsderbi szakértői tudására alapozva helyet bérlő csapattársa viszont a 15. hellyel volt kénytelen megelégedni.