2012. november 25., vasárnap

Keep it on the black staff (São Paulo)

Csak tartsd a fekete részen! (Guillaume Rocquelin – Sebastian Vettel versenymérnöke)

Azt hiszem, hogy Fernando Alonso szurkolóit (vagy épp a Vettelt utálókat) kivéve senki sem remélhetett ennél szebb befejezést ennek az évadnak. Egy lebilincselően fordulatos verseny végén nyerte meg harmadik világbajnoki címét a mindössze huszonöt esztendős német pilóta. Nem is akarok sok szót vesztegetni a futamra, aki kihagyta, most hagyja abba az olvasást, töltse le valahonnan és nézze meg, mert egyszerűen kihagyhatatlan.

2012. november 18., vasárnap

That was a wicked race (Austin)

Hatalmas verseny volt (Lewis Hamilton)

Amitől két hete Lewis balszerencséje megfosztott bennünket, a késhegyre menő összetűzés a McLaren és a Red Bull nagymenői között, abból most alaposan kijutott nekünk. Gyakorlatilag 50 körön keresztül üldözték egymást váltott vezetéssel, de a köridőkből jól látszott, hogy egyikük sem tud döntő fölénybe kerülni. Bár Vettel az előtte beragadó HRT-t hibáztatta az előzésért, az valójában elkerülhetetlennek tűnt az autók beállításai miatt, ugyanis a McLaren végsebessége egy bő 10 km/h-val volt magasabb. Márpedig az még egy hibátlan pilóta esetében – ami fizikai képtelenség persze – is igen valószínűtlen, hogy ennyi körön keresztül egyszer se alakuljanak úgy a körülmények, hogy az üldöző jobban gyorsít ki a DRS zóna elején. Márpedig Lewisnak pont ennyi kellett. No meg persze az, hogy folyamatosan lőtávolban legyen, buldogként lesve azt a pillanatot, amikor elérkezik a lehetőség az előzésre. Ők ketten annyira eltérő tempóval mozogtak a pályán, hogy bár egymástól alig egy másodpercre futottak be a célba, a harmadik helyezett Alonso csaknem 40 másodperc hátrányt gyűjtögetett a befutóig.

2012. november 4., vasárnap

You don't have to remind me every second (Yas Marina)

Nem kell állandóan emlékeztetnetek (Kimi Räikkönen)

Valóban Kimit nem kell emlékeztetni arra, hogyan kell nyerni, pontosan emlékszik rá. Ám ami talán ennél is fontosabb, hogy nem kell emlékeztetni arra, hogy kell versenyezni. Számára nem okozott olyan problémát a kihagyás, mint azt Schumachernél tapasztalhattuk visszatérését követő első évadában. Bár korábban már leszögeztem, hogy fix tereptárgy hiányában nagyon nehéz pontosan felmérni teljesítményét, lévén se az autót nem tudjuk viszonyítani a tavalyihoz, lévén ez a Lotus – legalábbis ennek a Lotusnak – az első évada, csapattársa Grosjean pedig már debütált ugyan a királykategóriában, de nála is komolyabb kihagyás követte a csonka első szezonját, így teljesítménye szintén nem tekinthető fogódzónak. Az évad haladtával azonban egyre világosabbá vált, hogy csak az lehet kérdéses, hogy teljesítménye csak nagyon jó vagy zseniális. Lehetne ugyan fanyalogni, hogy Kimi csak azért tudott győzni, mert Lewist szerencsétlen meghibásodás kényszerítette a pálya szélére, ám ha vetünk egy pillantást a világbajnoki tabellára, akkor rögtön kiderül, hogy nem lehet ezzel takarózni.A sikeres világbajnoki szereplés nyitja ugyanis nem pusztán a jó tempóban keresendő, hanem a gyors és megbízható versenyző, illetve a gyors és megbízható autó négy kritériumának együtthatójában. Márpedig végigtekintve a Jégember eredményein az szépen látszik, hogy bár tempóban jellemzően nem nála volt az előny, folyamatosan erős teljesítménye mellett egyetlen egy hibát sem követett el. Csupán egyetlen versenyen nem szerzett pontot, amikor az emlékezetes Kínai nagydíjon végzetesen elfogytak a gumik, ám ezt nem tekinthetjük klasszikus vezetői hibának. Ezen az egyetlen botláson kívül viszont 18 pontszerzés, a világbajnokságban elfoglalt harmadik hely, sőt a magabiztos vezetés az őt követő Webber előtt mind arról árulkodnak, hogy ez a győzelem szükségszerű volt, sőt talán kissé késve is érkezett. A nyolcadik futam óta várt nyolcadik futamgyőztes végül a tizennyolcadik futamon ugyan, de megszületett.

2012. október 28., vasárnap

Take things step by step (Újdelhi)

Lépésenként haladunk (Sebastian Vettel)

Vajon fogjuk-e még látni másnak a képét a bejegyzés mellett, mint a pofátlanul fiatalon sorozatban második címvédésére készülő németet? Nehéz megmondani, mert bár jelen pillanatban a Red Bullal karöltve kiküzdött erőfölénye megdönthetetlennek tűnik, azért 7 versenyen sorban nyerni különlegesen nehéz feladat. Hogy mennyire? Eddig csupán két ízben fordult elő, a hőskorban Alberto Ascarival, és Schumacherrel, akinek bár 5 egymást követő bajnoki címének évére mint a lehangolóan nagy fölény korára emlékszünk, szintén csak egyszer jött össze ez a széria. Sebastiannak pedig még négyes szériája sem volt eddig soha, hiába a tavalyi 11 győzelme. Tehát ha fogadni kell, én arra teszek, hogy lesz még idén, aki őt megveri.

2012. október 14., vasárnap

We have to focus on ourselves (Yeongam)

Magunkra kell összpontosítanunk (Sebastian Vettel)

Úgy tűnik a Red Bull Gandalfja megint kitalálta azt, ami Frodóját harmadszor is a trónra repítheti. Bár az időmérő után úgy tűnhetett, hogy a csapat Gollamja talán bekavarhat elképzeléseikbe, de végül ezt az apró szépséghibát a verseny első kanyarjában sikerült orvosolni. Most tehát már a címvédő hordhatja az Egy Gyűrűt, és Alonso dolga lesz azt elhódítani tőle. Nem lesz egyszerű dolga, mert amíg a korábbiakban az egyenletes jó teljesítményében, és a folyamatos pontszerzésben bízhatott, addig a maradék négy versenyen ez már kevés. Győzelemre, vagy inkább győzelmekre volna szüksége a Ferrarinak, és hiába láttuk, hogy lemaradásuk a vörös bikáktól nem olyan jelentős azért az erősorrend pillanatnyilag nem kérdéses. Persze a helyzet nem reménytelen, de mindenképpen rosszabb, mint 2010-ben volt. Márpedig a címet elhódítani akkor sem sikerült. Sokszor éri Vettelt az a vád, hogy csak az élről képes nyerni, csak akkor vannak jó versenyei, ha övé a legjobb autó. Küzdeni, közepes autóból a lehetségesnél többet kifacsarni nem képes. Bár ezzel az érveléssel sem igazán értek egyet, az idei idényből is számtalan ellenpéldát lehetne mondani. Ugyanakkor még kritikusai sem vonják kétségbe, hogy amennyiben van mivel főzni, azaz kiváló autóba ülhet be, akkor abból Vettel bámulatosan hatékonyan tudja kihozni a maximumot, elhanyagolható mennyiségű hibát vétve. Itt jön a képbe Newey aki kifejlesztette a Red Bull legújabb ütőkártyáját, a Mercedes dupla DRS-ének ötletére épülő, de az első helyett a hátsó szárnyra ható rendszerét. Ezt a rendszert Szingapúrban vetették be először, és láss csodát, azóta Seb minden versenyen diadalmaskodni tudott. (Bár Szingapúrban ehhez Lewis kiesése is kellett.)

2012. október 7., vasárnap

Amazing car, thank you for that boys (Suzuka)

Csodálatos autó, köszönöm fiúk (Sebastian Vettel)

A verseny és a világbajnokság szempontjából a mai napon egyértelműen az első kanyar történései voltak a meghatározóak. Ennek köszönhetjük, hogy mostanra világosan látszik, hogy a világbajnokság három szereplősre korlátozódott, amit a körülményekre való tekintettel kettőnek is tekinthetünk.

Nem kérdés, hogy a már csak minimális előnnyel, de azért még első Alonso továbbra is az esélyesek közé tartozik. Akinek kétségei támadnak, az nézze Massa helyezését a futamon, és vegye számításba, hogy az év során a brazil hányszor tudott gyorsabb lenni csapattársánál. Nem tartom kérdésesnek, hogy ha Kimi nem pöccinti meg az abroncsát a célegyenes végén, akkor ő állhatott volna a dobogó második fokán (feltéve persze, hogy Romain ugyanúgy eljátszotta volna a buldózer szerepet). Ez valószínűleg a semleges szemlélőknek érdekesebbé tette volna a bajnokság hátralevő részét.

2012. szeptember 23., vasárnap

One of the toughest races (Singapore)

Az egyik legnehezebb verseny (Sebastian Vettel)

Már az időmérőn jól látszott, hogy Szingapúrban két pilóta, a későbbi győztes, és a pole pozíció megszerzője lesznek azok, akik uralják a hétvégét. 1 másodperc közeli előnyük csak Maldonado lassan szokásos váló kiugró eredményeinek egyike, és Vettel nem csak a tökéletestől, de saját korábbi Q2-es teljesítményétől is elmaradó köre miatt nem volt annyira szembeszökő az időmérő végén. Ám aki a Q2-t is követte, az már ott dörzsölgethette szemét, hogy vajon hol találtak ezek ketten ennyi előnyt, míg a többiek nagyjából hasonló tempóra voltak képesek. Ezért igazán sajnálatos, hogy Lewis önhibáján kívül volt kénytelen kiállni a versenyből, hiszen a pályán maradó riválisok már nem jelentettek komoly kihívást a Red Bull német versenyzőjének, rutinszerűen húzta be a győzelmet, megfosztva bennünket a Hamiltonnal egész versenyen át tartó párharc ígéretétől. Hiszen amíg versenyben voltak, bár az angol irányított, és szépen őrizte a helyét, Sebastian kitartó buldogként – vagy ha tekintettel akarok lenni sebességükre, fáradhatatlan agárként – üldözte, és nem engedte neki, hogy komoly előnyt autózzon ki.

2012. szeptember 9., vasárnap

You've got the best crowd (Monza)

A legjobb közönség (Lewis Hamitlon)

Így referált a futamgyőztes az olasz pályán minden évben átütő hangulatot biztosító tifosikra. Kétségtelen, hogy felemelő, és minden más pályánál ütősebb alapzajt produkáló szurkolókhoz hasonlót nem könnyű találni. Azért talán Michelisz Norbi Hungaroringi győzelme versenyre kelhetne vele.

Panaszra nincs okunk, az biztos. Két hétvége alatt két csodálatos futammal rázódhattunk vissza az évad szokásos kerékvágásába. Lassan megszokhatjuk, hogy az egy és két kiállásos taktikák összetűzése milyen meghatározó a futam szempontjából, ám Monzában egy új dimenziója jelent meg a taktikázásnak, Sergio Pereznek és a Saubernek hála. A mexikói a kemény keveréken rajtolva az első kerékcseréket követően pár körig a futamot is vezette, és mindenki mással ellentétben ezután váltott a közepes abroncsokra. Taktikájának sikere két tényre vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy Hamilton kiállásáig Perez, kevesebb mint egy kiállásnyi hátrányt gyűjtött be. Ez azért is mellbevágóan jó eredmény, mert Sergio a 12. helyről rajtolva az első kör végén már szükségszerűen jókora hátrányban volt Lewishoz képest, és mert ehhez nem volt elég az elvileg lassabb abroncsokon megvárni azt amíg a többiek szépen sorban a boxba hajtanak, hanem kellett az a négy előzés is amit Sauber üdvöskéje az első hét kör alatt bemutatott.

2012. szeptember 2., vasárnap

I still can't get used to it (Spa-Francorchamps)

Még mindig nem tudok hozzászokni (Jenson Button)

Nem kétséges, hogy a verseny egészét meghatározta az első kanyarban bekövetkezett hatalmas baleset. Bár Grosjean indította el a lavinát, nem biztos, hogy valóban hibáztatnunk kell őt, hiszen jóval Hamilton előtt volt, majdnem egy tengelytávnyival, így feltételezhette, hogy ha ő a pálya széle fele húzódik, akkor Hamilton helyet hagy neki. Amit elszámított az csupán annyi volt, hogy Lewis első kereke az ő hátsója előtt volt, így lassítani elengedi Romaint egyszerűen nem volt lehetősége. Azt hiszem nem kis szerencse kellett ahhoz, hogy végül minden versenyző sértetlenül hagyhatta el az autóját.

2012. július 29., vasárnap

I'm looking forward to the continuation of the championship (Budapest)

Várom a bajnokság folytatását (Lewis Hamilton)

Lewis a mai teljesítménye után joggal reménykedhet a folytatásban. A Ferrari egy hosszabb erős szakasz után ismét megmutatta, hogy azért vannak sebezhető pontjai. Lewis az időmérőn mutatott kimagasló tempójából pont annyit tudott átmenteni a futamra, amennyi elegendő volt ahhoz, hogy tetszőleges kihívóját maga mögött tudja tartani. Nem volt ugyan a leggyorsabb, de a taktika hibátlan volt, és a csapat sem hibázott a kiállásnál akkorát ami kihatással lett volna az eredményre. A pontversenyben is zárkózott annyit, hogy ha nem is előnyös, de még elfogadható pozícióban állhasson oda szeptember elején a folytatáshoz.

A legszebb versenyt ugyanakkor Räikkönen produkálta. Amit nála ki kell emelnünk negatívumként, az a rajt volt, ahol Fernando meg tudta előzni, és az első kiállásig Kimi kénytelen volt az ő tempójával, annál, amire képes lett volna, lényegesen lassabban haladni. Ha az elmaradt győzelem okait keressük akkor ez az a pont amire mutogatnunk érdemes, nem az utolsó 15 körre, amikor a McLaren mögé érve csak követni tudta. Sajnos a pályánk adottságai ilyenek, még a DRS zónával is roppant nehéz előzni rajta. Aki pozíciókat akar nyerni, annak eltolt taktikán a szabad köreit kell tudnia úgy megnyomnia, hogy az ellenfél vagy éppen saját kiállása után megtörténjen a tényleges helycsere. Kimi pedig pontosan ezt tette. De hogy! Míg a középső (illetve egyeseknél második) etapra a többség közepes keveréket szereltetett, addig ő maradt a nyitó etapban is használt lágyakon. A megdöbbentő fordulat akkor következett be, amikor ellenfelei elkezdtek kiállni a boxba, hogy a közepes keveréket egy újabb azonos összetételű abroncsra cseréljék, akkor a finn nem csak kintmaradt a pályán, hanem miután eltuntek előle a terepakadályok hirtelen talált 2 másodpercet körönként. Remek tempóját három körön keresztül tudta tartani, majd a negyedikben és ötödikben is csak annyit lassul, amivel még mindig gyoprsabb volt a kiállásukról friss gumikkal visszatérő riválisainál. Végül így is annyira szoros lett, hogy a boxból kijövet nyomnia kellett a KERS-t hogy beférjen csapattársa elé.

2012. július 22., vasárnap

Grande, grande, grande! (Hockenheim)

Óriási, óriási, óriási! (Fernando Alonso)

No a Red Bull sem ma duplázta meg rajongói számát, ez azt hiszem nyilvánvaló. Egyrészt Vettel pályaívet elhagyó előzése, melynek kapcsán a Wéber Gabi által elmondottakat tekinthetjük mérvadónak, azaz a megítélése a versenyzői eligazitáson elhangzottakon fog múlni (ezen sorok írásakor még nem ismert). Másrészt a Red Bull motorvezérlése, ami a futamot megelőzően borzolta a kedélyeket is komoly vitákat válthat ki. Mint oly sokszor ezúttal is azt halhattuk, hogy bár a szabály betűjének megfelel, a szellemének (értsd: céljának) viszont nem. Egy barátom felvetése jut eszembe, ami talán működhetne, miszerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a szabályok szellemét vessük papírra. Azaz nem, vagy nem csak konkrét technikai leírás szerepelne a szabályban, hanem általánosan megfogalmazott elvek is. Ezeket az elveket azután úgy lehetne alkalmazni, hogy ha utólagosan nem felel meg valami a szabálynak, azt büntetik, viszont előzetesen állásfoglalást lehet kérni, és az állásfoglalás a következő állásfoglalás időpontjáig maradna hatályban. Azaz ha a stewardok kimondják, hogy egy adott megoldás szabálytalan, akkor újabb állásfoglalásig annak alkalmazása nem vonhat maga után szankciót.


2012. július 8., vasárnap

But never gave up (Silverstone)

De soha nem adtam fel (Mark Webber)

Előre elnézést kell kérnem tőletek kedves olvasóim, mivel épp nyaralok, egy parasztház sötét ám de meleg szobájában a szó szoros értelemben fogom kiizzadni magamból a következő sorokat, így ezúttal egy rövidebb bejegyzésre futja csupán erőmből.

Ami a versenyt illeti, két ingerszegényebb majd egy lebilincselően eseménydús futam után egy átlagos mennyiségű izgalomadaggal kínált meg minket a silverstoni pálya. A futam talán legfontosabb érdekessége mindenképpen az volt, hogy a lágy gumik nem igazán működtek. Az elején még a meggyőző fölény jelének tekintettem azt, amikor Alonso versenytársai első cseréje után tudott leggyorsabb kört futni a kemény keveréken. Később kiderült, hogy ezt nem annyira Alonso tehetségének, mint inkább a lágy keverék gyöngéinek és a kemény keverés sajátosságainak kell betudnunk. Ez utóbbit jól mutatja, hogy nem csak Mark, de Kimi, Michael és Sebastian is a verseny utolsó köreiben tudja megfutni legjobbját. Persze ez nem jelenti, hogy a keverék a kopással gyorsul, inkább csak annyit, hogy nem lassul. A jobb köridőről ezután már gondoskodik a körről körre fogyó üzemanyagszint és az ennek következtében csökkenő össztömeg. De persze emlékezhetünk Hamilton csupán hét körös etapjára a lágyon, ami szintén árulkodó jel volt.

2012. június 24., vasárnap

Sport is about up and downs (Valencia)

Ilyen a sport, egyszer fent, egyszer lent (Fernando Alonso)

A bőség zavarában állok neki ennek a bejegyzésnek, hiszen annyi mindent lehetne és lenne érdemes leírni, hogy nem egyszerű választani mivel is kezdjek. Valencia. Kollégáimmal beszéltünk arról a napokban, hogy Valencia jövője felett gyülekező setét fellegek mennyire nem zavarnak minket. Hiszen itt jellemzően roppant eseménytelen, minimális előzéssel tarkított futamokat szokták "szórakoztatni" a közönséget, ami után a királykategória kocakritikusai ismét elégedetten csettintenek, na ezért nem nézem én a forma-1-et. Hát most meg csak pislogok, hiszen az elmúlt két versenytől eltekintve amúgy is frenetikus évad koronáján egészen egyértelműen ez a futam a legszebb ékkő eddig. A futam elejétől, gondoljunk csak az első körös akciók hosszú sorára, a legutolsóig feszített izgalom uralta a pályát.

2012. június 10., vasárnap

I loved every single minute (Montréal)

Minden egyes percét imádtam (Lewis Hamilton)

Az álmosan induló montreali futam egy igazi ünneppel ért véget. Ünneppel, ha azt tekintjük, hogy az elején borzasztóan unalmas vonatozásnak tetsző verseny egy igazi ereszd el a hajamba torkollott, de főleg ünnep, azt látni, hogy a sebesség győzedelmeskedni tudott a spóroláson. Mind az előző versenyhétvége, mind ennek a futamnak az első fele ugyanis a spórolásról szólt. Nem is lett volna ez igazán másként most sem, ha Alonso és Vettel nem kísérlik meg a lehetetlent és próbálják meg több mint 50 körös lágyakon befejezni a futamot. Az egész oda vezethető vissza, hogy míg korábban az első kör a kerékcserét követően még nem volt igazán gyors, pár kör kellett ahhoz, hogy a gumik igazán felmelegedjenek, addig Hamilton már a második kiállását követő első körben is rendkívül gyorsan ért körbe a pályán. Annyira, hogy ezzel kompenzálni tudta a jobb hátsó kerekével történt, nagyjából egy másodpercet kóstáló apróbb malőrt is. A Ferrari és a Red Bull is ekkor dönthetett a kint maradás mellett, hiszen egyrészt úgy vélték, hogy Lewis elé már nem fognak tudni visszaérni, de a tempójuk rendben volt – legalábbis az addigi spórolós sebességekhez képest. Utóbb kiderült, tőlük túl bátor volt ez a próbálkozás, de azt, hogy az ötlet mennyire nem volt halva született, azt Grosjean második helye fémjelzi igazán, hiszen ő ugyanezen a taktikán volt. Igaz az első cseréjét picivel eltolta Fernandoékhoz képest, de ez önmagában nem magyarázza az utolsó körökben köztük kialakult 3 másodperces tempókülönbséget.

2012. május 27., vasárnap

It wasn't particularly straightful (Monte Carlo)

Nem volt egyszerű (Mark Webber)

Ez volt az a verseny, ahol az átlag néző nem sokat vesztett azzal, ha a rajt után bealudt vagy elkapcsolt. Az események zöme ugyanis az első körben lezajlott, és bár a feszültséget a futam egésze alatt tapintani lehetett, így magam egy cseppet sem éreztem unalmasnak azt, nehéz elképzelni, hogy egy felületesebb szemlélőnek is hasonló élményt okozott volna ez a verseny, melynek egészét és eredményét egyaránt a pálya karakterisztikája határozta meg, mely a klasszikus értelemben vett előzést szinte lehetetlenné teszi. Nem is fogok ezért különösebben foglalkozni sem a győztessel, sem Rosberggel, aki második helyre hozta be a Mercedest. Nem tettek ők kevesebbet, minthogy hibátlanul végigvezették a versenyt. Ennél kevesebbel nem érhették volna be, többet viszont nem nagyon volt lehetőségük tenni.

Érdemes ugyanakkor méltatni Alonsot, aki egyetlen erős kört teljesített a futamon, de az az erős kör pontosan az volt, amikor ő előre tudott lépni. Mielőtt azonban ebbe belemegyünk érdemes megemlíteni, hogy bár majdnem 30 kört autóztak az élen állók a szuper lágyon, ennek ellenére a kerékcseréket követően a friss lágy keveréken (ami ezúttal a kettő közül a keményebb volt) nem tudtak jobb időket autózni. A legtöbben pár tizeddel, vagy akár egy másodperccel is elmaradtak az addigi legjobbjuktól a váltás után. Ezt tudta kihasználni Fernando, amikor nem a szezonban megszokott módon a korábbi, hanem éppen ellenkezőleg a későbbi kiállásból kovácsolt előnyt. Azon a körén ugyanis, amikor Lewis eltűnt előle, mindkét még mért szektorában a verseny addigi legjobb idejét teljesítette. Ez aztán meghozta az eredményét, megelőzte a McLarenes riválisát, és a végelszámolásban ez valószínűleg nem is egy, hanem két pozíciót, illetve a világbajnoki tabella első helyét hozta neki.

2012. május 13., vasárnap

I think it's a wonderful day (Catalunya)

Azt hiszem ez egy csodálatos nap (Pastor Maldonado)

Már a futam előtt azt gondoltam, hogy ismét új győztest fogunk avatni, hiszen Hamilton büntetése után is csupán – az eddigi versenyeken egy kivétellel nem túl acélos – Alonso volt az egyetlen futamgyőztes a rajtrács első öt pozícióján, ami ennek az esélyét erősen felsrófolta. Úgy számoltam, hogy Maldonado vagy hibázik a rajtnál, vagy legkésőbb a kerékcseréknél beszorul valaki mögé, Fernando pedig nem fogja tudni tartani a lépést, így majd a Lotusok, illetve közülük is a hamar visszarázódó, csapaton belül világbajnokhoz méltóan fölényt mutató Kimi lehet majd az, aki odaér a dobogó tetejére. Bár ez most nem történt meg, afelől kevés kétségünk maradhat, hogy az idény végéig ez nagy eséllyel össze fog jönni neki.

2012. április 22., vasárnap

Yes please! Yes we've got it, ohhh! (Sakhir)

Igen kérem! Megcsináltuk, huhhh! (Sebastian Vettel)

Aki eddig azt hitte szoros a mezőny annak a mostani versenyen azzal kellett szembenéznie, hogy valaki egy derékszíjat kötött köré, és újabb fokot húzott rajta. Legalábbis félig igaz ez, vagy talán még közelebb áll a valósághoz, ha azt írom, hogy majdnem teljesen. De csak majdnem.

Ami a időmérőt illeti, már itt feltűnő volt, hogy az előző futamon már megfigyelt szoros erőviszonyok mit sem változtak. A Q2-ben ugyan egy picit nagyobb különbségek alakultak ki az első tíz között, de az, hogy ezen autók között 8 csapat képviseltette magát, azaz még egyet csavarva a dolgon a kicsiként aposztrofált konstruktőrökön kívül csak a Williams nem tudja egyik autóját sem bejuttatni az első tízbe. Ráadásul az a Williams amelyik az előző versenyen már bizonyította, hogy komolyan oda tud érni a posztszerző helyekre.


2012. április 15., vasárnap

Einfach perfektes Rennen (Sanghaj)

Egyszerűen tökéletes verseny (Nico Rosberg)

A szokatlanul végződő időmérőn két nevet kell kiemelni. Az első nem lesz senki számára meglepetés. Nico élete első poleját igen emlékezetes körülmények között szerezte meg, szó szerint lelépve az egész mezőnyt. Not bad – nem rossz – ahogy Schumacher első felindulásából reagált rá. Valóban. Lehet megállni egy pillanatra, és kerek szemekkel kérdezni, hogy akkor most mi van?! Az eredményt nehéz magyaráznom, de annyi azért látszott, hogy a rohamosan hűlő körülmények (az időmérő után nem sokkal az eső is eleredt) a Q3-ba bejutott pilóták felének leküzdhetetlen akadályt jelentettek. Ők a Q2-esnél gyengébb időt tudtak futni. Voltak viszont öten akik a változó viszonyok ellenére tudtak javítani az idejükön, és ezzel meg is szerezték az időmérő első öt helyezését. Räikkönen csak pár századot, Schumacher és Kobajasi egy tizedet, Hamilton három tizedet(!) Rosberg aki már a Q2-ben is második volt viszont 6 tizedet. A javulást ő azzal indokolta, hogy esetében a tapadás javult, és a beállításon is változtattak a Q2 után. Rendben én elhiszem, hogy ezekkel be lehet hozni lemaradást, de neki olyan nem volt előtte sem.


2012. március 25., vasárnap

I think it changes nothing (Kuala Lumpur)

Azt hiszem, ez nem változtat semmit. (Fernando Alonso)

Az időmérő a nagy ígéretekről szólt. Nyolcan fél másodpercen belül, a hatodik és nyolcadik hely között csupán 3 század, Kimi és Mark pedig ezredre azonos idővel. Ez csodálatos versenyt ígért, de azért pár tényezőt figyelembe kell vennünk. Hamilton a Q3-ben első, pole pozíciót érő körében viszonylag komolyat hibázott, második mért körre viszont nem volt szüksége, hiszen ezt az idejét sem tudta senki megfutni. Vajon mire lett volna képes? Aztán ott van Vettel, aki úgy lett hatodik, 4 tizeddel lemaradva Lewis első rajtkockát érő ideje mögött, hogy míg mindenki más a közepes keverékkel futott, ő – taktikai megfontolásokból – a keményet rakta fel. Vajon mit tudott volna közepessel? Végül emlékezzünk meg a Mercedes-ekről, akiknek a szuper DRS rendszere az időmérőn jóval komolyabb előnyt biztosít, mint a futamon, tekintve, hogy ekkor bárhol használhatják a rendszert, míg vasárnap ez egyetlen egyenesre korlátozódik.
Fontos említést tennünk még két versenyzőről. Felipe Massa lemaradása mostmár nem volt olyan drámai. Pozícióban 4 hely, időben pedig kevesebb, mint 4 tized. Márpedig ennyi hátrányt a legtöbb időmérőn Schumacher is fel tudott vonultatni csapattársához képest. Kimi Räikkonnen-ről is kiderült, hogy az első futamon a Q1-es kiesése valóban csak egy baki volt, amit az évad hátralévő részére bátran el is felejthetünk.


2012. március 18., vasárnap

The car is beautiful, and she is quick (Melbourne)

Az autó gyönyörű, és gyors is a csaj (Jenson Button)

Elkezdődött. Ideje volt, bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akinek hiányzott a V8-asok bőgése.
Langyos kis körözgetésre készültem, hiszen az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a szezonnyitó viszonylag eseménytelen, ilyenkor be kell érnünk azzal, hogy megtudhatunk valamit a valós erősorrendről. Valamit, írom, hiszen ahhoz, hogy a kép minden részlete kirajzolódjon előttünk, szükségünk lesz még néhány megmérettetésre.