2012. március 18., vasárnap

The car is beautiful, and she is quick (Melbourne)

Az autó gyönyörű, és gyors is a csaj (Jenson Button)

Elkezdődött. Ideje volt, bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akinek hiányzott a V8-asok bőgése.
Langyos kis körözgetésre készültem, hiszen az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a szezonnyitó viszonylag eseménytelen, ilyenkor be kell érnünk azzal, hogy megtudhatunk valamit a valós erősorrendről. Valamit, írom, hiszen ahhoz, hogy a kép minden részlete kirajzolódjon előttünk, szükségünk lesz még néhány megmérettetésre.


Már az időmérő komoly meglepetéseket tartogatott, a tavalyi sorrend alaposan borult. Räikkönen kiesése a Q1-ben bár nem volt szükségszerű, azért az látszik, hogy a topba sorolt pilóták közül ő és Massa lesznek azok, akik a leginkább meg kell hogy szenvedjenek azért, ha meg akarnak felelni a várakozásoknak. Kimi ugyanis a Q1-ben csapattársával szemben nem rakta fel a lágy keveréket, vagy ő, vagy a csapat úgy döntött, hogy a közepes elég lesz a továbblépéshez. Nos, úgy tűnik, hogy a záruló középmezőny miatt egy ilyen spórolás könnyen megbosszulhatja magát idén. De ha nem taktikázzák el magukat, akkor bizony Massa lett volna az, aki ezen a ponton kiszáll a küzdelemből, hisz ő mindössze 15 századdal megelőzve a finnt jutott tovább 17. helyen.
A Red Bull a befújt diffúzor és a valószínűleg ehhez kapcsolódó, csak rövid távon kihasználható extra sebességük – mely tavaly oly sokszor segítette őket extra tizedekkel a pole-ba – hiányában gyakorlatilag bottal üthette a McLarenek nyomát.
Néhány éve – még a Toyota aktív éveiben – egy barátom mesélte, hogy a munkahelyi menzán van egy csávó, aki mindig beáll elé, de aztán nem tud dönteni, így feltorlódik mögötte a sor, ezért a Trulli becenevet kapta. Emlékezhetünk, anno az olasz pilóta azért gyűjtötte gyakran maga mögé "rajongóit", mert az időmérőn rendre előrébb végzett, mint amire a futamon mutatott tempója predesztinálta volna. Ilyen Trullink idén akár négy is lehet. Grosjean a harmadik helyével ugyan komolyat villantott, de amennyire abból a minimális futásból, amit a futamon volt szerencséje produkálni, meg tudjuk itélni a versenyeken ezt a teljesítményt, valószínűbb, hogy nem fogja tudni megismételni. Hogy csak ő maga lesz egy körös versenyző, vagy az autó jellegzetessége ez, ezt egyelőre nem tudhatjuk. Viszont egészen biztosan igaz ez a Mercedesekre, akik tulajdonképpen megérdemelten vihették volna el a teljes második sort, de a vasárnapi tempójuk szintén hátrább teszi őket a rajtrácson.

Aztán eljött a vasárnap. Kiderült, hogy az időmérőn felülteljesítőkön kívül voltak alulteljesítők is. A Red Bull menetteljesítménye ma sokkal jobb volt, mint azt a kvalifikáció alapján vártuk volna. Nem ennyire jó, mint azt a futam végeredménye tükrözi, de nagyon meggyőzően második. Az, hogy végül Vettel be tudott keveredni a két McLaren közé, egyértelműen a csapat hibája, ugyanis még az első kerékcserére túl későn hívták be versenyzőiket. Az utolsó körben amit mindketten kint töltöttek több, mint egy másodpercet kaptak Vetteltől, pedig ekkor már Vettel sem gyorsult, ám úgy tűnik még a gyakran gumimágusként aposztrofált Button is jóval gyorsabban fogyasztja abroncsait, mint a Red Bullok. Legjobbjához képest ugyanúgy majd két másodperccel volt ekkor lassabb, mint csapattársa. Ám ő a következő körben bejöhetett, míg Hamiltonnak kint kellett maradni még egy kört a kis különbség miatt. Ez a kör pedig már katasztrofálisra sikeredett. Az 1:36.3-as idő 3,3 másodperc elmaradást jelentett Hamilton számára. Így csökkenhetett a korábban 10 másodperc környéki előnye a kerékcserék utánra 3 másodpercre, és bármilyen meglepő a második kerékcseréknél bekövetkező helycsere pontosan emiatt a malőr miatt történhetett meg. Innen Lewisnak nem sok esélye volt. Körönként pár tizeddel gyorsabb tudott volna lenni, ám ez ahhoz, hogy akár próbálkozhasson előzési manőverrel kevés volt. Tehát a McLaren lépéselőnyben van pillanatnyilag, ráadásul igen kiegyensúlyozottan, hiszen az időmérőn és a futamon egyaránt kiemelkedően teljesítettek. A Red Bullnak egy komoly lépés hiányzik, hogy meg tudják szorongatni őket, és jelen állás szerint mindenki másnak több komoly lépésre lenne szüksége, hogy a futamgyőzelemért harcolhassanak. Tehát, bár hangsúlyoznom kell, hogy minden, amit ma láttunk, még könnyen változhat az évad első negyedében, azért én komoly esélyt látok arra, hogy az idei világbajnok ebből a hármasból fog kikerülni, sőt talán azt sem túl nagy rizikó kijelenteni, hogy ezen csapatok három világbajnokából fogja valaki tovább szaporítani címeinek számát.

Schumacher harmadik helye jól festett, de korántsem annyira biztató a csapat számára, mint azt első pillantásra vélhetjük. Ugyanis már ekkor is tempóhátrányban volt a mögötte autózó Rosberggel szemben, aki a futam végén megmutatta, hogy a Mercedes remek időmérője ellenére csak a nagyon széles és meglepően erős középmezőnnyel tud majd versenyezni. Hogy kik is alkotják ezt a mezőnyt rajtuk kívül? Mindenképpen ide sorolnám a Williamset, akik nagyot léptek előre a tavalyi évhez képest, és autóikat gyakran láthatjuk majd pontszerző helyen, illetve a mindig kicsit nyakatekert gumitaktikán levő Saubereket. Erejüket jól demonstrálja, hogy mind a két csapat képes arra, hogy 1-1 kerékcserét követően leggyorsabb köröket fusson, tehát a szakadék az élcsapatokhoz nem oly markáns, mint a korábbi években. Bár Senna nem tudott értékelhetőt felmutatni a futamon, védelmében el kell mondanunk, hogy az első kanyarban hátulról megtolta valaki, így lassabb köridejeit magyarázhatjuk azzal, hogy autója valamilyen sérülést szenvedett el.
Van továbbá két fekete lovunk.
A Ferrari. Sajnos esetükben az a kérdés, hogy lentről beférnek-e a közápmezőnybe. Alonso teljesítménye meggyőző volt, bár ez majdnem mindig igaz. Massa viszont egészen elkeserítő produkciót nyújtott. Voltak ugyan pillanatok, amikor versenyképesnek tűnt, de majdnem ugyanannyi olyan is, amikor ez fel sem merült. Azt, hogy milyen gondok vannak a csapatnál, jól mutatja, hogy az utolsó körös csetepatét közvetve Fernando váltotta ki. Az ő körideje ugyanis azt mutatta, hogy lényegesen lelassult, feltehetőleg a gumikopás miatt, amit látva Pastor olyannyira vérszemet kapott, hogy végül hibába hajszolta magát. Azt, hogy a 8-11. helyen kialakult tumultust végül is milyen mértékben köszönhetjük a Williams által a pályán szertehagyott alkatrészeknek, illetve a Rosberg-Perez incidensnek, azt nem tudjuk sajnos, mivel a közvetítő TV társaságnak (akiktől az m1 a képet kapja) ezt nem sikerült megmutatnia. Ezért néhány ejnye-bejnyét kiosztanék közöttük.
A másik fekete lovunk a Lotus, amelyik viszont inkább felülről karcolgathatja a középmezőnyt. Kimi teljesítménye ugyan a futamon nem ezt sugallta, de még ő sem volt elmaradva a korábban ide sorolt csapatok tagjaitól, azt pedig tudjuk – sőt az időmérőn láttuk is –, hogy nincs meg az összhang közte és autója között. Grosjean teljesítménye viszont lebegteti a lehetőséget, hogy talán félúton lehetnek a középmezőny és az élboly között.
Van két csapat, amelyik a lemaradozó táborát gyarapítja, a Force India és a Toro Rosso. Bár mindkét csapatnak sikerült a pontszerzés, azt látnunk kell, hogy ez nem annyira teljesítményüknek, mintsem a körülmények szerencsés összjátékának tudható be.
A maradék három csapatra, bocsátassék ez meg nekem, nem szeretnék szót vesztegetni. Ott voltak ők is. Kivéve a HRT-t.

A gumik. Nagy örömömre szolgált, amikor a 12-15. körben a többség kicsorgott kereket cserélni, mert szerintem a jó verseny letéteményese az, ha a 3 kerékcserés taktikának komoly létjogosultsága van. Emellett persze fontos az is, hogy az elkopó gumi gyorsan veszítsen tapadásából – ahogy azt az első etap végén láttuk a McLarentől. Ilyenkor komoly tempókülönbségek alakulnak ki, ami változatos, izgalmas eseménydús küzdelmet tud generálni. Csakhogy úgy tűnik, az extrém kopás csak a verseny elejére volt jellemző, a második részben a lágyak 20-25 körig minden gond nélkül tartották magukat. Ez pedig azt jelzi, hogy az általános 2 cserés megoldások mellett inkább az egy cserés húzásokra kell felkészülnünk az évadban.

Végezetül nem állhatom meg, hogy ne ejtsek pár szót az új csatornáról, és a félig-meddig új csapatról is. Alapvetően a közvetítés rendben volt. Wéber Gabi hozta a tőle megszokott magas színvonalat, Mezei Dániel pedig nem mondott több ökörséget, mint Czollner, és ami pozitív, nem örjöngte magát kockásra, amikor épp semmi nem történt a pályán, továbbá egész világot átszövő összeesküvés-elméleteket sem gyártott, ami Gyulánk nagy erőssége volt.
Annak, hogy a fiúkat kizavarták Ausztráliába, egyelőre csupán annyi hozadékát láttuk, hogy a vonal időnként megszakadt. Furcsa, hogy a köztévénél a nagy megszorítások közepette telik erre az utazásra, míg a kereskedelmi csatornánál ez fel sem merült.
Michelisz Norbi viszont amennyire nem volt meggyőző a futam előtti beszélgetésben, annyira jó volt érezni a szakértő világlátását a futam után, amikor már valós eseményeket elemezhetett. Itt még egy plusz pont az m1-nek, hogy az futam utáni stúdióbeszélgetés nem három mondat elemzésből, és a játék eredményhirdetéséből állt, mint anno az RTL-nél. Hagytak időt a levezetésre, ami kikerekíti a rajongók élvezetét. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy HD-ban csodálhatjuk az eseményeket, azt mondom, a csatornaváltással mi nézők jól jártunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése