A legszebb versenyt ugyanakkor Räikkönen produkálta. Amit nála ki kell emelnünk negatívumként, az a rajt volt, ahol Fernando meg tudta előzni, és az első kiállásig Kimi kénytelen volt az ő tempójával, annál, amire képes lett volna, lényegesen lassabban haladni. Ha az elmaradt győzelem okait keressük akkor ez az a pont amire mutogatnunk érdemes, nem az utolsó 15 körre, amikor a McLaren mögé érve csak követni tudta. Sajnos a pályánk adottságai ilyenek, még a DRS zónával is roppant nehéz előzni rajta. Aki pozíciókat akar nyerni, annak eltolt taktikán a szabad köreit kell tudnia úgy megnyomnia, hogy az ellenfél vagy éppen saját kiállása után megtörténjen a tényleges helycsere. Kimi pedig pontosan ezt tette. De hogy! Míg a középső (illetve egyeseknél második) etapra a többség közepes keveréket szereltetett, addig ő maradt a nyitó etapban is használt lágyakon. A megdöbbentő fordulat akkor következett be, amikor ellenfelei elkezdtek kiállni a boxba, hogy a közepes keveréket egy újabb azonos összetételű abroncsra cseréljék, akkor a finn nem csak kintmaradt a pályán, hanem miután eltuntek előle a terepakadályok hirtelen talált 2 másodpercet körönként. Remek tempóját három körön keresztül tudta tartani, majd a negyedikben és ötödikben is csak annyit lassul, amivel még mindig gyoprsabb volt a kiállásukról friss gumikkal visszatérő riválisainál. Végül így is annyira szoros lett, hogy a boxból kijövet nyomnia kellett a KERS-t hogy beférjen csapattársa elé.
No jó, ha őszinte akarok lenni, azért nem csak ezen múlt. A fentebb említett urakat ugyanis egy bizonyos Fernando Alonso tartotta fel, aki bár lassúnak nem volt nevezhető, meglehetősen kopott keverékeken versenyzett mát ekkor (szint a második kiállását megelőző körökben), azzal a Ferrarival, melynek tempója amúgy sem volt ezen a hétvégén igazán meggyőző. És ez a bizonyos pilóta, aki jelenleg a tabella élén áll a verseny előtt véletlenül pont azt nyilatkozta, hogy neki a Lotusok sikere lenne a legkedvezőbb forgatókönyv. Csoda hát, ha éppen csak annyira tepert, hogy őt ne tudják megelőzni? Alonso azonban így is két körrel korábban jött ki, mint Kimi (újabb példa arra, hogy utóbbi milyen csodálatosan bánt a gumikkal a hétvégén), ezen a ponton tehát a feltartottak megindulhattak volna. Hogy nem tették, arról viszont Räikkönen csapattársa gondoskodott, aki mit ad isten, pont az üldözőcsapat élén halad ekkor. Ha jól dekódolom a Lotus taktikáját, akkor a céljuk pontosan az volt, hogy a két pilótájuk egymás mellett haladva kezdje meg az utolsó etapot, megteremtve ezzel az esély két dobogós hely megszerzésére is, miközben Vettelt maguk mögött tartják. Nos ha így tervezték a kivitelezés tökéletesre sikeredett.
A másik taktikai csoda amit láthattunk a Red Bullhoz kötődik. Gondolom nem én voltam az egyetlen, aki meglepve kapta fel a fejét, amikor az 55. kör tájékán Seb egy váratlan harmadik kiállást iktatott be. Aztán amikor Közvetlenül Fernando elé tért vissza, kiderült a turpisság. Az osztrák istálló szemfüles stratégái észrevették azt a rendkívül szűk rést, amikor a különbség az ő kétszeres világbajnokuk és a Ferrarié között pont akkora volt, hogy egy kiállást be lehetett iktatni. Hogy mennyire szűk ablak volt ez, azt jól mutatja, hogy Vettelnek milyen komolyan meg kellett küzdenie a negyedik hely megtartásáért, és az, hogy innentől Romain tempója a verseny végéig már gyöngébb volt mint Alonsoé. Igaz végül nem nyertek semmit a kockázatos manőverrel, de lemaradását a harmadik helyezettől a futam végére a Vettel sikeresen egy másodpercre szorította le. Ha a gumikopás csak egy picivel komolyabb vagy Grosjean hibázik egy nagyobbat, akkor komoly esély nyílt volna az előzésre.
Alonso is, mint csaknem mindenki ezen a hétvégén dicséretet érdemel. Nem volt ugyan gyors, de az elmúlt versenyek tükrében nem igényel nagy bátorságot kijelenteni, hogy nem az ő vezetési képességei romlottak ennyit, hanem pálya és a körülmények nem kedveztek a vörösöknek. Ha viszont ezt tényként elfogadjuk, akkor Alonso csodálatosan minimalizálta a károkat. Ötödik helye sokkal jobb, mint amiben tempója alapján reménykedhetett, hiszen Webber és Button is bőven előtte végezhetett volna. Azonban egyrészt ő szépen spórolgatva meg tudta oldani a versenyt két kiállással, ami kollégáinak nem sikerült, másrészt a verseny 69 köréből 69-en keresztül tartotta fel eredményesen követőit, riválisait. Megelőzni nem tudták. Roppant értékes 10 pontot gyűjtött be ezzel, és előnyét a bajnokságban tovább növelte.
Akiről még mindenképpen meg kell emlékeznünk, az Bruno Senna volt hetedik helyével az egyetlen aki nem a legjobb autók egyikével ért oda a pontszerző helyekre. Legalábbis ha a Mercedest is ide soroljuk. Senna semmi rendkívülit nem csinált, csak éppen jó tempóban, hiba nélkül ment végig a versenyen. Érdemes megjegyezni, hogy ezzel a 6 ponttal 5 egységnyire közelített meg balhésabb csapattársát, aki idén egy személyben próbálja meg pótolni a technikai okok miatt elmaradó Hamilton-Massa csörtéket.
No és végül itt a nagy öreg. Verhetnék a fejüket a falba a Mercedesnél, hogy hogy lehet egy rajtprocedúra alatt ennyi maflaságot elkövetni, én azonban inkább azt mondom örüljenek. Ha ugyanis feltesszük, hogy ilyen hiba bele volt kódolva korosodó versenyzőjükbe, akkor ez volt az ideális pillanat amikor ez megtörténhetett. Merthogy Michaelnek semmi esélye nem lett volna pontot szereznie akkor sem, ha nem hibázik. Tempója rendre elmaradt másfél másodperccel az élen haladóktól, és a tizedik helyen autózóknál sem tudott gyorsabb lenni, hiába kapott új gumikat, és üres pályát maga elé a második körtől. Ha tippelnem kéne, azt mondanám ezt a versenyt majd a miért nem kéne folytatni serpenyőbe fogja rakni a vén róka, amikor további szerződéséről dönt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése