Lewis a megszokott és elvárt magabiztossággal tört előre a második helyig, ahol aztán megkezdődött az üldözés, éles bizonyítékaként annak, hogy a Mercedes előnye továbbra is meghatározó. Az első körökben csaknem végig 2 másodperc feletti előnyt autóztak ki az ekkor harmadik helyezett Buttonhoz képest, nagyon hamar egy kiállásnyi fölé növelve előnyüket. Sajnos azonban a kerék-kerék elleni küzdelem ezúttal – talán némileg igazságos módon – Nico autójának meghibásodása miatt nem valósulhatott meg. Lewisnak innentől nagyjából csak arra kellett figyelnie, hogy az aszfaltozott részen maradjon, és az elnézhetőnél gyakrabban ne hagyja el a fehér vonalak által határol részt. Vezetése annyira magabiztos volt, hogy még egy extra – eredetileg nem tervezett – kiállás is belefért, ami az esetleges safety car okozta kalamajkától volt hivatott őt védeni, és a célban így is fél perccel lemaradva követte őt a futam hőse.
Aki ezúttal sem volt más mint Valtteri Bottas, aki 77-es rajtszámú Williamsét kérlelhetetlenül fűzte át a mezőnyön, megelőzve Alonsot, a Red Bullokat és a McLareneket is. Amikor pedig megvolt az elérhető legjobb pozíció, egy kényelmes tempóval biztosította, hogy a többiek ne kerülhessenek közelébe sem. Immár a második futamon alkot kiemelkedőt a finn pilóta, akinek jelenleg a legkomolyabb esélye van arra hogy egy esetleges dupla Mercedes kiesést követően futamgyőzelmet szerezhessen.
A McLarenek esetében két dolgot érdemes észrevennünk. Az egyik, hogy a nem mindenki által top pilótának tartott Button az évad során egyre magabiztosabban tudja verni fiatal – az első futam után természetesen őstehetségnek kikiáltott – dán csapattársát. A másik pedig az, hogy a McLarenek nagyon eltérően viselkedtek a futam különböző szakaszaiban. Míg az elején kifejezetten szenvedtek, többeket feltartva és pozíciókat bukva, a végén ellenfeleikhez viszonyítva versenyképesebbekké válva Magnussen Alonsoval tartotta könnyedén a lépést, Jenson pedig Ricciardo közelébe tudott férkőzni. Utóbbinak persze része volt az ausztrál erősen aszimmetrikus gumistratégiája, amit feltehetőleg menet közben alakítottak egy kiállásosra.
Csapattársának Vettelnek viszont pont ezért sikerült gyengén a futama, hiszen az egész mezőnyből majdhogynem ő volt az egyetlen aki két kiállással teljesítette azt. Hamilton, mint fentebb írtam, csak biztonsági okokból cserélt, az utolsó előtti helyen bevánszorgó Kobajasi pedig önhibáján kívül keveredett az első közös balesetbe, ami kihatással lehetett versenyére. Ha tőlük eltekintünk, csak Kvijat és a címvédő látogattak kétszer a boxba. Nem is annyira Vettel, mint inkább a sport szempontjából érzem ezt aggályosnak, hiszen bár ő és Fernando egy szenzációs csatával szórakoztattak minket ma, azért hosszú távon az egy kiállásos versenyek lényegesen kevesebb izgalommal kecsegtetnek bennünket, mint a tavalyiak, melyeken jellemzően 2-4-szer látogattak a boxba a versenyzők.
Arról, hogy mennyire volt látványos és izgalmas a küzdelem, nyilvánvalóan felesleges lenne ódákat zengeni, aki nem látta pótolja be, viszont az említést érdemel, hogy mennyire az egoizmus vezérli ezeket a pilótákat. Úgy Alonso mint Vettel minden egyes körben észrevételezték, hogy riválisuk elhagyja a pályát a kanyaríven, miközben ők maguk is pontosan így tettek. De ahogy mondani szoktam, ez nem jellemhiba, hanem a sikeres versenyző kötelező önbizalmának része.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése