Einfach perfektes Rennen (Sanghaj)

Egyszerűen tökéletes verseny (Nico Rosberg)

A szokatlanul végződő időmérőn két nevet kell kiemelni. Az első nem lesz senki számára meglepetés. Nico élete első poleját igen emlékezetes körülmények között szerezte meg, szó szerint lelépve az egész mezőnyt. Not bad – nem rossz – ahogy Schumacher első felindulásából reagált rá. Valóban. Lehet megállni egy pillanatra, és kerek szemekkel kérdezni, hogy akkor most mi van?! Az eredményt nehéz magyaráznom, de annyi azért látszott, hogy a rohamosan hűlő körülmények (az időmérő után nem sokkal az eső is eleredt) a Q3-ba bejutott pilóták felének leküzdhetetlen akadályt jelentettek. Ők a Q2-esnél gyengébb időt tudtak futni. Voltak viszont öten akik a változó viszonyok ellenére tudtak javítani az idejükön, és ezzel meg is szerezték az időmérő első öt helyezését. Räikkönen csak pár századot, Schumacher és Kobajasi egy tizedet, Hamilton három tizedet(!) Rosberg aki már a Q2-ben is második volt viszont 6 tizedet. A javulást ő azzal indokolta, hogy esetében a tapadás javult, és a beállításon is változtattak a Q2 után. Rendben én elhiszem, hogy ezekkel be lehet hozni lemaradást, de neki olyan nem volt előtte sem.



A másik név akiről említést kell tenni az a regnáló világbajnok, Sebastian Vettel. Két évnyi siker, de főleg a tavalyi nyomasztó fölény elkerülhetetlenül számtalan ellendrukkert generált a germánnak, így ebben is Schumacher méltó utódjának tűnik. Ezek az ellendrukkerek már az első két verseny után levonták a következtetést, Vettel nem tud semmit, ha nincs alatta a legjobb technika. No ezt talán korai lenne kijelenteni. Az első versenyén hibátlan versenyzéssel, és kis szerencsével második helyet fogott, a második versenyen egy negyedik hely nézett volna ki a Khartikeyanes incidens nélkül. Mondhatni, hogy a maláj nagydíjjal bezárólag hozta a kötelezőt, sőt talán egy picit többet is. Az első valódi hibáját a kínai időmérőn követte el. Rajongóinak nem kell persze kétségbeesni, ez nem egy eget rengető hiba volt, csupán egyetlen tizedet hagyott el a Q2 utolsó gyors körének első szektorában. Ám ez pont elég volt ahhoz, hogy 11. helyen kicsússzon a továbbjutók közül. Egyetlen tizeddel három, 14 századdal pedig üt helyet léphetett volna feljebb ebben a szokatlanul szoros időmérő fázisban. Különösen ezen szoros eredmények (a továbbjutók között kevesebb mint 3 tized volt a differencia) tükrében szembeötlőek a Q3-ban kialakult másfél másodperces, tehát ötször ekkora szórás. (Ráadásul Grosjeannak nem is volt mért ideje).
---

Az időmérő nagy ígéretekkel kecsegtetett a futamot illetőleg. Az élen álló, a korábbi versenyeken gumikopástól és tempóhiánytól szenvedő két ezüst nyilat a szokatlanul erős, de még így is hátrányban lévő Sauberrel Kobajasi követi, majd az óriási előrelépést mutató Lotus istálló színeiben Kimi vezeti fel a tavalyi éllovas autókat. Ebből aztán joggal számíthattunk kavarodásra. A kavarodás azonban a verseny elején elmaradt, hiszen a tempókülönbségek névlegesre zsugorodtak, és az első kiállásokig nemigen voltak elegendőek pozíciócseréhez. Így tehát a nagy nevek előretörése helyett egy lassan induló, de egészen káprázatos küzdelemben csúcsosodó taktikai orgiába torkollott a futam.
Hadd idézzem vissza Farkas Péter mondanivalóját a tavalyi év elejéről a Görbe Tükörből. Azt várjuk, hogy sok autó legyen esélyes a győzelemre, vagy legalább a dobogóra, kicsi legyen a különbség a versenyzők között, ugyanakkor sok és látványos előzést hajtsanak végre. Az előzéshez viszont tempókülönbség kell, ami egyforma erejű gépek között csak a fokozott gumikopás és az eltérő stratégia miatt alakulhat ki. Ez az a két tényező aminek együttállása ezt a versenyt ilyen izgalmassá tette. A gumikopást jól jellemzi, hogy a verseny során milyen sokan futottak leggyorsabb köröket. A teljesség igénye nélkül, tényleg csak akiket fejből tudok idézni: Rosberg, Button, Vettel, Webber, Vergne, Maldonado és aki a végén meg is őrizte: Kobajasi. Gyakorlatilag aki kijött cserére az az első körében vagy leggyorsabb kört futott, vagy közel került hozzá. Ami pedig az eltérő stratégiát illeti, a pontszerzők közül ugyanúgy öten választották a két cserés, mint a három kiállásos taktikát.
A mezőny nem is húzódott szét a verseny végéig. Ha kivesszük a képből a meglepően nagy fölényt szerző végső győztest, a többiek a 13. hellyel bezárólag egyetlen kerékcserénnyi időn belül maradtak. Pont ezért a verseny nem csak a gumikopáshoz, de a forgalomhoz tökéletesen időzített cserékről szólt. Aki beragadt egy lassabb versenyző mögött, az bizony pár kör alatt is súlyos pozíciókat veszthetett. Szintén jól jellemzi a mezőny sűrűségét, hogy Felipe Massa aki ezúttal komoly hiba nélkül versenyzett, és csapattársától is csak 5 másodperccel maradt el vezette a futamot a 15. kör magasságában, majd minden igyekezete ellenére a 13. hellyel kellett beérni, illetve Vettel példája is, aki még később előveszek.

Az időmérő után a futamon is olyan teljesítményt hozott Rosberg és a Mercedes, hogy páran valószínűleg még keresgélik az állukat. Ez lenne az a csapat ami idén nem csak tempóban, de gumikopásban sem tudta a tartani a lépést a legjobbakkal? És mit tesznek most? Nem elég, hogy amikor Button lágy gumikon üldözi Rosberget, akkor ő a közepes (igaz sokkal fiatalabb) keverékeken nem csak tartani tudja a különbséget, de egy picivel még növelni is tudja előnyét, de ahelyett, hogy beálltak volna az esélyesek által generált három cserés sorba, két cserével oldják meg a futamot így, hogy csak a 32-35. körök tájékán buktak emiatt jelentős időt, a verseny többi részében Nico köridejei végig versenyképesek voltak. Azt hiszem, hogy nem túlzás állítani, hogy tényleg tökéletes versenyt futottak. Jól eltalált, és mesterien kivitelezett taktika. Nem sokan várták, hogy az időmérőn mutatott kiugró teljesítményt a Mercedes át tudja menteni a futamra, de végül bebizonyosodott, hogy Rosberg nem találta az a remek kört az edzésen, hanem csak kihozta azt, ami itt az autóban benne volt.
Ha Mercedes, akkor nem mehetünk el szó nélkül a szuper-DRS mellett, amit a Lotus oly kitartóan próbál megtorpedózni. Ennek a rendszernek kétségkívül komoly szerepe volt az időmérő teljesítményében – nem elfelejtve, hogy ott az egész körön engedélyezett a DRS használata – de a futamon egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány ízben aktiválhatta Rosberg a rendszert, azaz fölénye itt egészen bizonyosan nem erre volt visszavezethető.
Meg kell emlékeznünk még a 7-szeres bajnok veteránunkról is. El kell keserítsem azokat akik úgy gondolják, hogy Schumachert most csak egy rosszul rögzített anya választotta el a dobogótól vagy a futamgyőzelemtől. Az a fél másodperces hátárnya amit az időmérő utolsó etapjában figyelhettünk meg változatlanul megmaradta futamra is, ahol amíg versenyben volt körönként nagyjából ennyit kapott csapattársától, ami pont elég volt a mezőnybe való beleszürküléshez. Érdekes, hogy Michael, aki az első két futamon ugyanolyan vagy jobb teljesítményt nyújtott, mint csapattársa, pont most, amikor az autó (vagy Nico?) szemmel láthatóan szárnyat kapott nem tudta követni őt. Ha nincs a baki, akkor egy tisztes pontszerző helyet tudott volna talán elcsípni, többet nem.

Ha már baki, akkor meg kell említenünk, hogy saját kitűnő teljesítményén túl két további faktor játszott döntő szerepet abban, hogy Nico győzelme ilyen megkérdőjelezhetetlenre sikerült. Az egyik Button utolsó cseréje, ahol az angol 6 másodpercet bukott egy rossz anya vagy egy rossz kerékpisztoly miatt, a másik Pedig Felipe Massa, aki mögötte másodikként pont olyan tempót tudott diktálni, ami még elég volt a mögötte haladókat maga mögött tartani, ugyanakkor arra messze nem, hogy lépést tartson az élen haladó némettel. Ha ebből a két tényezőből csak az egyik nem áll fent, Button komolyan megszorongathatta volna Nicot, aki valószínűleg így is meg tudta volna őrizni pozícióját – feltételezve, hogy annak súlya nem rakott volna a vállára túlságosan nagy terhet –, de azért jobban megizzadt volna, az biztos. Amit én Button versenyében igazán kifogásolnék az a taktika. Button arról híres, hogy jól bánik a gumikkal, ha valakinek talán neki érdemes lett volna megpróbálkoznia egy két cserés taktikával.

Hamilton és Webber nagyon hasonló versenyt futottak, nagyon hasonló eredménnyel. Azt gyanítom, hogyha Webber a csigában nem szaladt volna ki a fűre, akkor jó esélye lett volna megőrizni pozícióját a verseny végéig. Kettejük versenyén az is látszik, hogy ezek az autók még mindig roppant versenyképesek, és valószínűleg az egész szezon alatt azok is maradnak, hiszen egyikük taktikája sem volt igazán telitalálat, sokszor ragadtak be forgalomba, ahol ugyan agresszív előzésekkel hamar előrefurakodtak, de az eredményességhez náluk elengedhetetlen volt az autó ha nem is perdöntő, de azért érezhető ereje.

Vettel az időmérős hibáját újabbal tetézte a rajtnál, amikor négy helyet sikerült visszaesnie az első egyenesben. Márpedig ez egy ilyen szoros versenyen meghatározó lehet. Az, hogy mennyire feltartották, az jól látszik abból, hogy amikor szabaddá vált előtte a pálya azonnal egy másodperccel gyorsabb kört tudott futni. No de a versenyeket nem üres pályán futjuk ugye, el kell tudni bánni a forgalommal is. Ez pedig Sebastiannak most nem volt erőssége, ebben bírálói minden bizonnyal komoly önigazolásra lelnek. Viszont ami nem ment a pályán azt pótolta praktikával, két cserés taktikája ha pengeélen táncolt is bevált. Annak ellenére ezt kell mondanunk, hogy a végén hárman is leelőzték. Ne feledjük el, hogy neki ekkor már olyan kopottak voltak az abroncsai ami 2-2,5 másodperccel lassabb körökre predesztinálta. Ilyen hátránnyal pedig a McLareneket vagy a roppant agresszív Webbert megfogni szinte lehetetlen. Hibái ellenére tehát elégedett lehet versenyével.

Grosjeanra sok szót nem vesztegetnék, igazából sem komoly hibát, sem komoly attrakciót nem láthattunk tőle. Bizonyította, hogy az idei Lotus lényegesen jobb, mint Ferrari, ott van a top csapatok közelében, és számolni kell velük. Illetve bizonyította azt is, hogy a biztos kevesebb néha jobb mint a kockázatos több. Csapattársa ugyanis nagyon komoly kockázatot vállalt, amikor úgy döntött, kihagyja a harmadik cserét. Vagy semmit? Nézőpont kérdése. 10 körrel a vége előtt már hiába jött volna ki cserélni, nem végzett volna előrébb, mint így. Azonban míg Vettel közepes papucsokon adta elő a hopp kint felejtem magam a futam végéig megoldást, addig ő lágyakon volt. Ezek aztán szépen meg is adták magukat, így Kimi a verseny vége előtt 8 körrel már már három másodperccel volt lassabb az őt követőknél. Nagyjából ekkor esett le mindenkinek, hogy ha megpróbálják kivárni Kimi gumicseréjét, akkor jövő vasárnapig is kint kell kőrözniük, így a belassulása, a mögötte jövők támadási hulláma és az a kanyar ahol a gumitörmeléktől erősen szennyezett külső ívre sodródott együttesen hozták meg Räikkönen számára azt a két rémálomszerű kört, ami alatt tíz helyet sorolt hátra. Rajongóinak azonban nincs oka kétségbeesni, most már jól látható, hogy egy lényegesen versenyképesebb autót vezethet idén, mint amire szerződése aláírásakor számíthattunk.

Akikről talán méltatlanul kevés szó esett, az a két Williams. Fű alatt megszerzett hetedik és nyolcadik helyük azt jelzi, hogy a szezon első futamán már megvillantott erejük nem lesz kérészéletű, a középmezőny elején vannak, és akár komoly meglepetésekre is számíthatunk majd tőlük. A fő fegyvertényüknek azt tekinthetjük, hogy a frissebb gumikon érkező Alonsot maguk mögött tudták tartani az utolsó etapba, így végül maguk mögé utasíthatták mindkét Ferrarit, akinek hát láthatjuk, hogy nem csak az egy körös tempóján lenne mit csiszolni, illetve mindkét Saubert is. Pedig utóbbiak sem futottak rosszul, bár hibák mindkét pilótájuknál becsúsztak, de azért az egy pont mellé a leggyorsabb kört is szállította nekik Kamui.

Miközben írtam a posztot, kaptam egy SMS-t kollégámtól, hogy feltétlenül említsem meg, milyen ügyesen pótolja Czollner Gyulát Mezei Dániel. És valóban. Nem csak a kiabálásban, lelkesedésben hozta be "Gyulámat", amivel önmagában nem is lenne baj, de a marhaságok terén is sikerült felzárkóznia. Bizonyára összefügg a kettő, aki nagyon felspannolja magát, az hajlamos botorságokat beszélni, de talán azért ő a profi sportriporter, hogy tudja kezelni az ilyen helyzeteket. Mindenesetre van még min javítania, ha ki akar lépni saját, akarom mondani Gyula árnyékából.

Hogy hol tart a Mercedes? Talán ez a mostani futamot követő legizgalmasabb kérdés. Vajon egyszeri villanást láttunk egy nekik különösen kedvező pályán, vagy egy tartós jó forma első megnyilvánulását? Nem tudnám megtippelni sem. Talán Egy hét múlva Bahreinben többet megtudunk. Ha...