I'm not pushing (Sanghaj)

Nem nyomom (Fernando Alonso)

Alonso győzelme annak ellenére volt látványos erődemonstráció, hogy a verseny jelentős részében nem ő állt az élen. A három különböző stratégia keveredése látszólagos kuszaságot lopott a versenybe, ám a helyzet  látottaknál egyértelműbben alakult. Fernando a saját stratégiájával egyezőknél lényegesen gyorsabb volt a futam elejétől a végéig, és a futam felétől  az sem lehetett kétséges, hogy sem a fordított stratégiát választó Vettel, sem az egy kiállást megspóroló Button nem lehet ellenfele. Hatékonyabban tudta átrágni magát a kiálláshátrány miatt elé került lassabb versenyzőkön, és amikor nyílttá vált a pálya előtte rendre gyorsabb köröket autózott riválisainál. Az i-re a pontot végül Andrea Stellával folytatott rádióüzenete tette fel az utolsó kiállását követően, amikor egymás után két leggyorsabb körét látva a versenymérnöke jelezte neki, hogy semmi szükség arra, hogy túlságosan nyomja neki, mire a spanyol mintegy mentegetőzve közölte, hogy ő csak nagy békésen autózgat, és mit sem tehet arról, hogy a többiek még ennél a csigatempónál is lassabbak. PR kommunikációnak sem utolsó.

A kíni verseny viszonylag vegytiszta versenyt hozott, külső körülmények alig befolyásolták a versenyzők helyezésit, és ez bizony a végeredményben is tükröződött. Elvált az ocsú a búzától, még akkor is, ha ez az ocsú a királykategória esetében olyan pilótákat takar akik után két kézzel kapnának szinte bármely más széria csapatfőnökei. Ugyanakkor a közmondásos búza itt nem gyengébb összeállítást takar, mint az mezőny öt világbajnokát, akik az első öt helyet tudták besöpörni. A teljes igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy Vettel és Hamilton csapattársai kiestek, így esetükben nem tudjuk mi lett volna a végső erősorrend.

Igaz ugyanakkor, hogy az előbbi még kiesése előtt elkövetett egy buta hibát, ám ez önmagában nem tette volna tönkre a versenyét. Sőt, az ausztrál meglepően jól állt a 15. kör magasságában, hiszen csapattársa mögé érkezett vissza, és ekkor mindketten egy cserén voltak túl, ami a bokszutcából rajtolva mindenképpen figyelemreméltó stratégiai fegyvertény. Ezt követően viszont gyors ütemben jött a felesleges, elkerülhető ütközés Vergne-nyel, majd a helytelenül rögzített kerék, ami megpecsételte a versenyét. Az összeesküvések hívei nyilván szándékosságot vélnek majd belelátni ebbe a hibába a csapat részéről, ami viszont nettó butaság lenne  Red Bull részéről, akkor, hiszen semmit sem nyertek vele, de egy esélyesnek tűnő pontszerző helyet dobtak volna el vele.

Alonso mögött a a dobogó alsóbb fokain álló Räikkönen és Hamilton nagyjából egálban volt a verseny végén rohamtempót diktáló Vettellel. Kimi előnye a Mercivel szemben pont annyi volt, hogy egy elévágás után kényelmesen tartsa előnyét, Sebastiannak pedig végül azért kellett lemondania a dobogóról, mert az időmérőn nem úgy tűnt a Red Bull nem lett volna képes megverni riválisait, lágy gumikon sem valószínű, hogy befért volna az első két sorba. Persze az egy érdekes kérdés, hogy ha a Red Bull nem követi el azt a bakit, hogy behívja a világbajnokot mielőtt az mért kört teljesíthet (akármilyen lassan is), akkor az így megszerzett 8. rajtpozíció mennyi előnyt jelentett volna a futamon.

Kimi a tavaly tőle látott kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtja idén is, csak egy lényegesen magasabb szinten. Ha ellenfelei annyit hibáznak mint tavaly tették, ő pedig ilyen szívósan gyűjtögeti a pontokat, akkor a bajnoki cím egyik legkomolyabb várományosa lehet.

Lewis esetében mostanra végleg elcsendesedett a kárörvendők kórusa, akik megsiratták, hogy milyen kár egy ilyen jó versenyzőért, egy ilyen középszerű csapatnál. Bár a szezon előtt még ők is azt nyilatkozták, hogy 2013. felkészülési év lesz a 2014-es évadra, az első három futamon megszerzett két dobogós helyezés egyértelműen arra utal, hogy a komoly átalakításokon átesett csapat hatalmas lépést tett végre a jó irányba.

Végül pedig a McLaren. Ők azok akik a világbajnokkal felálló, és ezen az alapon topnak nevezhető csapatok közül a leggyengébben kezdték az évet, de a mostani versenyen már tudtak lépni előre valamelyest. Nem csak a középcsapatokat utasították maguk mögé, de Buttonnal még a futamgyőztes Ferrari második számú autóját is maguk mögé tudták utasítani. Ennek alapján bár optimista, de messze nem elképzelhető az a forgatókönyv, hogy az évad végéig öt erős csapat rivalizálása adja majd meg a versenyek alaphangulatát, és a futamgyőztesek ezen csapatok tíz pilótájából kerülhetnek ki. Persze mindenkinek kívánom, hogy a kedvence végül hazavihesse a trófeát, de azt senkinek sem, hogy ezt magabiztosan, fölényesen szerezhesse meg.