He pushed me massively hard (Monte Carlo)

Rettentő elszántan űzött (Nico Rosberg)

Vágjunk egyből a közepébe. Egyértelmű, hogy a verseny meghatározó pillanata nem a futamon, hanem még előtte az időmérőn történt meg, amikor a Q3 végén Nico a négyes (Mirabeau) kanyarban a menekülőutat választotta. Érdekes volt látni, hogy a Boxutca műsor mindkét szakértője inkább a szándékosság felé hajlott, ugyanakkor ne feledjük el, hogy a hivatalos versenybírák felmentették Rosberget. Én mindenesetre szakértelem és információk hiányában nem kívánok állást foglalni. Ami viszont kétségtelen, hogy ez az eset eldöntötte a futam sorsát is. Ezen a pályán előzni közel lehetetlen még akkor is, ha az egymás mögött haladó autók potenciális tempója között 3 másodperc különbség van, aki pedig bevállalja, az komoly kockázatot vállal, és bizony úgy járhat mint Kimi, akinek biztosnak tűnő nyolcadik helyét kellett feladnia balul elsült manőverét követően, ráadásul nem kizárt, hogy további büntetésben fog részesülni a versenyt követően.

Visszatérve az éllovasokhoz, fontos megemlíteni, hogy milyen drasztikusan eltért a verseny képe a tavalyitól, amikor Nico úgy gyűjthette be a győzelmet, hogy az egész futamon feltartotta a mögötte autózókat, ezzel téve lehetővé maga számára, hogy az akkor sokkal kevésbé tartós abroncsokon is egyetlen cserével megússza a versenyt. Most ezt nem tehette meg részben azért, mert csapattársa ahogy az idézetben is láttuk folyamatosan a nyomában loholt, illetve azért, mert az első körös safety car fázist követően két autó is túl volt az első kiállásán, azaz potenciálisan végigmehetett volna az egész futamon további csere nélkül, így hozzájuk képest minimálisan egy kiállásnyi előny kiépítése volt szükséges.

A verseny végének izgalmát már nem a csillagosok csatározása, hanem annak következménye adta. Amíg ők az élen keményen harcolva gumijaikat lassan leamortizálták, addig kicsit hátrébb Ricciardo a Red Bullban nyugodt, egyenletes, zavartalan köröket autózhatott, megkímélve abroncsait. Ennek lett eredménye az, hogy a verseny legvégén a vörös bikája sokkal határozottabb tempót tudott diktálni mint Lewis vagy akár Nico. Egy másik pályán ez tökéletesen elegendő lett volna a második hely megszerzéséhez, itt erre csak elméleti esély kínálkozott.

Kimi Räikkönent továbbra sem kell temetnünk. A remek rajtot fogó finn 2 pozíciót javított az első kanyarig, és ezt könnyedén tarthatta volna a futam végéig is, ha nem kell egy lekörözött versenyzővel történt koccanásából fakadó defektje miatt a második safety car fázis alatt kétszer is kénytelen volt a boxba látogatni. Sajnos a közvetítésben az esetet nem tudták megmutatni, így az, hogy ez az ő hibája volt-e nem tudhatjuk. Az viszont egyelőre megalapozottnak tűnik, hogy mióta a mezőny visszatért Európába, azóta a lassabb autóban is megingathatatlanul magabiztos csapattársának méltó kihívója tud lenni.

Végül ejtsük szót a verseny talán legnagyobb nyerteséről, a 8. helyen befutó (ám a végelszámolásban feltehetőleg 9. helyen végző) Bianchiról. Természetesen mondhatjuk, hogy ez a helyezés az ölébe pottyant, ám ez nem teljesen igaz. Nem csak csapattársát és a Caterhameket verte magabiztosan (legalább 20 másodperces előnnyel), de Romain Grosjeant is végig maga mögött tudta tartani. Ha csak csoda nem történik a futam hátralévő részén, a ma megszerzett 2 pontja a Marussia számára a 10. helyezést fogja jelenteni a csapatok küzdelmében. Ami pedig személy szerint neki fontos lehet, hogy erre a teljesítményre feltehetően páran felkapták a fejüket, így az jövőbeli karrierjének egy komoly építőkövévé válhat.