I wasn't fast enough today (Barcelona)

Nem voltam elég gyors ma (Lewis Hamilton)

Így érezte legalábbis a versenyét követően magát 2008 világbajnoka. Egyetlen tekintetben talán igaza is lehetett, de ha a másik kategóriában indulókat is megkérdezzük erről, akkor a harmadik helyezett, közel 50 másodperc lemaradást gyűjtő Ricciardo sem feltétlenül értene egyet, a negyedikként 76 másodperc hátránnyal befutó címvédő pedig határozottan tiltakozna. De Hamilton mostanra megtanulta, hogy az ő csapata egy másik ligában versenyez, számára a sikeres verseny az ha győz, és a sikertelen az, ha második helyen fut be. Persze győzött. Ha csak az eredményeit vesszük figyelembe, akkor Lewis magabiztosan várhatja a folytatást. Minden futamot megnyert ahol a technika nem mondta fel a szolgálatot alatta, konzekvensen gyűjti az első rajthelyeket. Miért hát a keserű szájíz? Azért, mert ma azt érezte, hogy csak egy hajszálon múlt, hogy ő emelhette magasba a győzelemért járó kupát. És joggal érezte. Nico a teljes versenytávon magabiztosan autózott, jól kontrollálva a távolságot, és feltehetően ha elől van, kicsit meg is tudott volna lépni. De a futam csak egy része a sikeres forma-1es szereplésnek, ahol ha két versenyző ennyire hasonlóan teljesít (és a német csapat pilótái az egy szem maláj futamtól eltekintve nagyjából pariban vannak vasárnaponként), akkor az időmérő fogja közöttük meghatározni, hogy ki lesz eredményesebb. Ebben a diszciplínában viszont a brit fölénye megkérdőjelezhetetlen egyelőre. Nem 100%-os ugyan, de meglepő lenne, ha az év végére nem tudná legalább a futamok kétharmadán maga mögé utasítani német ellenlábasát. Niconak tehát a mai futamon mutatott erőfölényt kell mutatnia, és ki is kell tudnia használnia azt a jövőben, ha versenyben akar maradni a bajnoki címért. Még semmi sincs veszve, 3 pont csupán a hátránya és rengeteg verseny van hátra, de ezt fel kéne tudnia dolgoznia fejben. Ami talán egy picit meglepő volt, hogy miért nem próbálkozik soha az elévágással, amit a legtöbb versenyző előszeretettel és eredményesen használ. Így, hogy csak egy leheletnyi az eltérés a taktikáik között nehezen alakul ki z a tempókülönbség, ami egy előzéshez szükséges.

A barcelonai futam legnagyobb nyertese kétségtelenül a Red Bull volt. Egyértelműen és magabiztosan hozták a második legerősebb eredményt, nem engedve maguk közelébe a Ferrarit. Ne tévesszen meg senkit, hogy Vettel elsősorban velük harcolt, hiszen a 15. helyről indulva ők ott voltak legnagyobb ellenfeleik között. Seb ugyanakkor az előzések után ellentmondást nem tűrő módon hagyta ott a piros paripákat, sőt az utolsó kiállását követően, köszönhetően az eggyel több cserének tempóban még a Mercikkel is majdnem felért. Ez mindenképpen biztató jel a Red Bull számára, hogy a megannyi év eleji baki után legalább a fejlesztéseikkel – legnagyobb fegyverükkel – a megfelelő irányba haladnak. Reméljük hamarosan olyan szituációban is látjuk versenyezni az osztrák csapat két pilótáját, mint ma a Mercedeseket. Ricciardot se felejtsük el megdicsérni, hiszen akárcsak egész eddigi szezonja, a mai versenye is hibátlan volt. Nem tudott ugyan 11 helyet javítani pozíciójához képest, mint csapattársa, de ennek elsődleges oka az volt, hogy nem volt kit megelőznie. Amikor kellett – első kiállását követően – kérdés nélkül ment el a későbbi kiállásra riválisai mellett. Mélységesen igazságtalan a sors, hogy Seb előrébb tart a tabellán, hiszen összességében eddig az ő teljesítménye a meggyőzőbb.

Ami pedig a vörösöket illeti. Korábbi bejegyzéseimben említettem, hogy Kiminek 4 futamot adok, hogy belerázódjon, és Európába visszatérve már nincs mese, teljesítenie kell. Nos úgy tűnik hatott a nyomásgyakorlásom, és Kimi mostanra tényleg megtalálta a formáját, ha az az autó lehetőségeihez igazodva egyelőre nem is világverő. Fontos azonban észrevenni, hogy míg a tengerentúli futamokon csapattársához képest látványosan elmaradt a teljesítménye, ma nagyon is pariban voltak. Kezdve ott, hogy az időmérőn Fernando előtt végzett, illetve pozícióját a futamon sem engedte ki kezei közül amíg tehette. Azt, hogy az utolsó etapban Alonso végül megelőzte, de akkor sem nehézségek nélkül, ne rójuk fel neki, hiszen a két autó más taktikán volt, neki ekkor használtabb és keményebb keverékek figyeltek járművén amivel a védekezésre kevés esélye maradt. Hovatovább úgy tűnt a futam egészét figyelembe véve a három kiállás volt az előnyösebb választás.

A fenti tételre egyedül Felipe szolgáltatott ellenérvet, akinél a több csere látványosan megbukott, és Bottas kitűnő 5. helyéhez képest a különösen kiábrándító 13. pozícióban intették le. A bajnokságban finn csapattársa eddig csaknem háromszor annyi pontot gyűjtött, ami mindenképpen intő jel.

A másik csapat ahol a versenyzők egymáshoz képest látványosan eltérő eredményét ki kell emelni a Lotus. Grosjean vezérletével a lassan összeálló fekete-arany autó a nyolcadik helyen ért célba, csapattársa az összefoglalókban nem annyira látványos előzéseire, mint inkább roncsderbi szakértői tudására alapozva helyet bérlő csapattársa viszont a 15. hellyel volt kénytelen megelégedni.